Állatok/Cincérfélék/Alhavasi virágcincér
Megjelenés
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Alhavasi virágcincér


Alhavasi virágcincér
- (Lepturobosca virens, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az alhavasi virágcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fenyőfákon élő faj.
- Eurázsia fenyőerdőiben honos, az Ibériai-félszigettől egészen Kamcsatkáig. Magyarországon ritka, csak Sopron környékén találták meg.
- Az hímjének testhossza 14-18 mm, a nőstény 17-24 mm-es. Az előtor oldalai domborúak, hátsó pereme szélesebb az elsőnél. A szárnyfedők oldalvonalai végig keskenyednek. Alapszíne fekete, de testét sűrű, sárgászöld, molyhos szőrök fedik. Az előtor középen hosszában benyomott, töve csak középen benyomott, harántbenyomat nélkül. Hosszú csápjain a csápízek töve (a harmadiktól kezdve) sárga. Szárnyfedői nagyon sűrűn pontozottak, az előtor pontozása durvább, ráncolt. Néha a szárnyfedők oldalszegélye mellett a váll mögött sárga folt látható.
- A hegyvidéki fenyvesek lakója. Lárvája különféle fenyők (erdeifenyő, luc, jegenyefenyő) elhalt (de még nem szétkorhadt) törzsében él, ahol a szíjácsban rágja törmelékkel teli galériáit, kb. 5 cm-es mélységig.
- Fejlődése 2-3 évig tart. Tavasszal vagy nyár elején bebábozódik. Az imágó júniustól szeptemberig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon (ernyősök, bodza, zászpa, legyezőfű, stb.) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Alhavasi virágcincér