Állatok/Cincérfélék/Öves gesztcincér
< Állatok | Cincérfélék
_(21988151554).jpg)
_(14573244616).jpg)
Öves gesztcincér
- (Leiopus nebulosus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az öves gesztcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Európában honos, Észak-Spanyolországtól a Kaukázusig, de főleg Nyugat-, Közép- és Észak-Európában gyakori. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken elterjedt, lombos fákon élő, gyakori faj.
- Az öves gesztcincér testhossza a hím esetében 5-9,2 mm, a nőstény 6,4-9,5 mm-es. Az előtor első és hátsó pereme kb. egyforma hosszú, oldalvonalai domborúak, oldalaiból a középvonaltól lejjebb egy-egy tüske áll ki; szárnyfedőinek oldalvonalai kb. a kétharmadukig párhuzamosak. Színe világosabb vagy sötétebb barna, felülete fehéresszürkén és barnásfeketén tarkítva szőrözött. Szárnyfedőin két elmosódott, pontozott határvonalú sötét keresztsáv látható; közülük az elülső a varrat mentén megszakított. Az előtor szórtan, mélyen pontozott. A csápok ízei a harmadiktól kezdve a tövükön vörösbarnák, a csúcsuk felé sötétebbek, egészen feketék.
- Lárvája különféle lombos fák (bükk, gyertyán, dió, mogyoró, juhar, szil, tölgy, nyír, gyümölcsfák, stb.) elhalt, nedvesen korhadó törzsében, ágaiban él. Fejlődése egy évig tart, majd vékony kérgű fa esetén a faanyag felső rétegében; vastag kéregnél a geszt felszínén vagy akár a kéregben bábkamrát készít és bebábozódik.
- Az imágó májustól augusztusig rajzik. Este és éjjel aktív, de nappal is megtalálható a kiszáradt, korhadó fatörzseken, ágakon.
- Magyar Wikipédia: Öves gesztcincér
