Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Szöcskék/Roesel-rétiszöcske

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Roeseliana roeselii szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2756 bájt

Kertészet

Roesel-rétiszöcske


Roesel-rétiszöcske
Roesel-rétiszöcske
(Metrioptera roeselii, Syn: Roeseliana roeselii )
Más neve(i): -


A roesel-rétiszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
Eurázsiában őshonos a Pireneusoktól egészen Közép-Ázsiáig. Az 1950-es években behurcolták Észak-Amerikába is, ahol nagy területen elterjedt. Magyarországon az egész országban megtalálható, gyakori faj, főleg az Alföldön és a dombvidékeken.
A testhossza a hím esetében 15-18 mm, a nőstény 15-20 mm, ehhez járul a 6-8 mm-es tojócső. Alapszíne barna vagy barnássárgás, néha zöldes. A torpajzs oldalsó lebenyei többnyire sötétek, éles ellentétben a pajzs egész szélén végighúzódó, világos, zöldes-fehéres csíkkal. A szárnyak visszafejlődtek, a nőstényeknél a potroh feléig érnek,; a hímeké hosszabb, de nem éri el a potroh végét. Előfordulnak teljes szárnyú egyedek is, melyek jól tudnak repülni; illetve ritkán ennél hosszabb (hyperpter) példányokkal is találkozhatunk de ezek ivarszervei csökevényesek, vagy csökkent szaporodó képességűek. A hátsó combon fekete, fűrészfogas mintázat húzódik végig. A hímek cerkuszának (potrohfüggelékének) közvetlenül a vége előtt erős, hegyes fog található. A nőstény tojócsöve erősen hajlott, sötétbarna vagy fekete, a töve világosabb, sárgás vagy zöldes lehet.
Ciripelése erős, 30 méterre is elhallatszik. Éneke perceken át tart, egyenletes, magas (12 kHz feletti) zúgás, mely hasonlít a nagyfeszültségű vezetékek hangjához. Nappal ciripel.
Nedves és félszáraz gyepekben fordul elő. Elsősorban az alföldi mocsár- és láprétek lakója, ritkábban a dombvidékek félszáraz rétjein is megtalálható. Inkább növényeket fogyaszt, de időnként kisebb rovarokat, lárvákat is megeszik. Főleg az alacsonyabb gyepszintben tartózkodik. Éjjel és nappal is aktív lehet.
Kifejlett példányaival júniustól októberig találkozhatunk. A nőstények füvek, lágyszárú növények elhalt vagy élő szárába rakják petéiket, amelyek egyszer vagy kétszer áttelelnek. Az április-májusban kikelő lárvák 6-7-szer vedlenek.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Roesel-rétiszöcske

A Wikimédia Commons tartalmaz Roesel-rétiszöcske témájú médiaállományokat.