Kertészet/Tünethatározó/Szilvarozsda

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3756 bájt

Kertészet

Szilvarozsda

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Szilvarozsda
Szilvarozsda
Tranzschelia sp. kökényen
Szilvarozsda
(Tranzschelia pruni spinosae, | Tranzschelia discolor } fajok
Más neve(i): -
Gazdanövény
- Főgazdái a szilva, a ringló, a kajszi, az őszibarack, és a kökény.
- Köztes-gazdái az bogláros szellőrózsa Anemone ranunculoides, valamint a borkórófélék Thalictrum fajok Pl.:erdei borkóró vagy begencs (Thalictrum aquilegiifolium).

Elterjedése

A betegség az 1900-as évek elejétől Közép- és Dél-Európában és más földrészeken is elterjedt.
A betegséget két kórokozó faj, mégpedig a Tranzschelia pruni spinosae és a T.discolor idézi elő.
Magyarországon az előbbi fajt már az 1930-as években jelentősnek tartották, az utóbbi viszont 1967 óta ismert.
A betegség egyes évjáratokban jelentős, főleg akkor, amikor májusban és júniusban az időjárás csapadékos.

A betegség lefolyása.

- A fertőzési források a lehullott levelek, ahol a kórokozó fajok credo- és teleutospórákkal telelnek át.
- Fertőzési források még a köztesgazdák, ahol a gombák azok gyöktörzsében micéliummal több évig fennmaradnak.
- A teleutospórák tavasszal bazídiospórákat fejlesztenek, amelyek a köztesgazdákra jutva fertőznek.
- Az áttelelt uredospórák, vagy ritkábban a köztesgazdákon fejlődő ecidiospórák a szilva zsenge levelét fertőzik meg, és az első tünetek már nyár elején megjelennek.
- A betegség rendszerint csak a nyár vége felé válik epidémikussá, mert a nyári uredonemzedékek újabb fertőzést idéznek elő.
- A betegség lefolyásában az uredospóráknak döntő szerepük van, mert egyrészt az áttelelésben, másrészt a folyamatos fertőzésben vesznek részt.
- A gombafajok köztesgazdáinak a kórfolyamatban csak alárendelt szerepük van.

A tünetek

- Az Anemone és Thalictrum fajok levelei megnyúltak, halványzöldek vagy pedig rövidek, megvastagodottak. Többnyire a levél fonákán elszórtan apró, barna spermogóniumok találhatók.
- Közöttük, ugyancsak elszórtan csésze típusú ecídiumok helyezkednek el.
- A szilva levelén a két kórokozó faj uredoalakja által kiváltott tünetek azonosak.
- A levél színén apró, 1 mm-nél nem nagyobb sárga, szögletes foltok, jelentkeznek.
- A foltok később beszáradnak, szürkésbarna színűek lesznek.
- A levél fonákán világosbarna uredoszóruszok figyelhetők meg.
- A két kórokozó faj teleutoalakja által kiváltott tünetek eltérőek.
- A T. pruni spinosae esetében a levél színén kezdetben apró, sárgászöld, később 2–3 mm átmérőjű szürkésbarna szögletes foltok jelentkeznek.
- A fonákon 2–3 mm átmérőjű, vörösbarna, elporzó teleutoszóruszok figyelhetők meg.
- A T. discolor esetében a Levél színén kezdetben apró,: sárgászöld, később sárga foltok jelentkeznek.
- A fonákon apró, pontszerű, sötétbarna,. nem elporzó teleutoszóruszok vannak.
- Egy levélen vagy egy fa különböző levelein mindkét kórokozó faj kórképe egyaránt megtalálható.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvarozsda témájú médiaállományokat.