Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Rozsdagombák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Rozsdagombák


Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Cronartium ribicola
Rozsdagombák
(Urediniomycetes, Syn: )

A rozsdagombák a w:bazídiumos gombák törzsébe tartozó, közel 5000 w:obligát w:növényparazita fajt magába foglaló osztály, amely mintegy 100 nemzetségre tagolódik. Fajai elsősorban w:harasztokon, w:tűlevelűeken vagy w:zárvatermőkön élősködnek. Az w:evolúció során nagyon korán kialakult gombacsoport, hiszen már a w:karbon kortól ismertek fosszíliáik (ősi harasztokon találták meg őket először).

Jellemzőik

[szerkesztés]

Sok különleges tulajdonságuk azzal magyarázható, hogy gazdanövényeik életmódjához, életciklusához erősen alkalmazkodtak. Hifáik harántfalán nem alakul ki w:dolipórus, csupán egyszerű w:pórusaik vannak. w:Termőtestet nem fejlesztenek. Életciklusuk során többféle spóraalakot képeznek. Sokuk fejlődésmenete során gazdacsere és ahhoz kapcsolódó w:magfázisváltás figyelhető meg. Egyedfejlődésük valamennyi rájuk jellemző spóraalakot kifejlesztő formáját w:makrociklikus fejlődésmenetnek nevezzük. Ha azonban egyik-másik spóraalak kialakulása elmarad (ez gyakran megtörténik szélsőséges környezeti viszonyok között, például magas hegységekben élő fajokon), w:mikrociklikus a fejlődésmenet. A mikrociklikus fejlődésmenetű fajokat fejlődéstörténetileg fiatalabbaknak tekintjük, mint a teljes fejlődésmenetűeket. Minden faj vegetatív telepének fonalvégein teleutospórák vagy teliospórák képződnek. Áttelelés után bennük következik be a w:kariogámia, majd azonnal a meiotikus sejtosztódás. Ezt követően többnyire egyetlen, de legföljebb néhány sejtből álló fonal hajt ki belőlük, amit w:metabazídiumnak vagy w:promicéliumnak nevezünk (az utóbbi név megtévesztő, hiszen a micéliumot fonalak sokasága alkotja). Ennek csúcsán differenciálódik az általában w:négysejtű bazídium, amelynek minden sejtjéből egy vagy több bazídiospóra fűződik le. A gazdacserével fejlődő fajok magpáros és w:diploid életszakasza a fő gazdán, w:haploid életszakasza pedig az ún. köztigazdán megy végbe. A gazdanövény és a köztigazda között általában nincs rokoni kapcsolat. A gabonák feketerozsdájának (Puccinia graminis) különböző w:pázsitfüvek a gazdanövényei, a borbolya (Berberis vulgaris) pedig a köztigazdája. A w:borsórozsda (Uromyces pisi) köztigazdája a w:farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias). A fertőzött kutyatej hajtása nyúlánk, halovány színű és csökevényes levelű lesz. A levezetettebb rozsdagombák egygazdásak (w:autöcikusak). Autöcikus például a w:rózsa-rozsda (Phragmidium mucronatum).