Kertészet/Tünethatározó/Mogyoró moníliás betegsége

A lap mérete: 3016 bájt

Kertészet

Mogyoró moníliás betegsége

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

Mogyoró moníliás betegsége

(Monilinia fructigena, Syn: Sclerotinia fructigena)
Más neve(i): '

Gombabetegség

A monília nevű növénybetegség az összes gyümölcsfán előfordul, a Monilinia fructigena (syn. Sclerotinia fructigena) és Monilinia laxa (syn. Sclerotinia cinerea) nevű penészgombák okozzák.

Ez a betegség a gombák csíráiból évről évre felújul. A moníliás mogyoróhullást okozó patogén gomba a fiatal, növekvő makk héjszövetébe elsősorban a mogyoróormányos okozta sérüléseken keresztül hatol be.

A fertőzés következtében a makk növekedése leáll. A szövetelhalást okozó kórokozó átterjed a mag mélyebb rétegeibe, és annak barnulását, majd zsugorodását okozza. Gyakran az egész terméscsoport megbetegszik.

A fertőzött termés a nyár folyamán – többnyire júliusban – a talajra hullik. Egyes fajtákon a veszteség elérheti a 70-90%-ot.

A csapadékos, hűvös viszonyok kedvező feltételeket teremtenek a kórokozó számára.

Védekezés

A betegség elleni hatékony védekezés alapja a patogén gombának kaput nyitó sérülések, sebzések keletkezésének megakadályozása.

A -2, -4 °C éjszakai minimum hőmérsékletű időjárást követő nedves, párás idő virágzás idején legyengíti a virágokat, amiket könnyebben megtámad a párás idő miatt megerősödő monília. Ilyenkor a fertőzött vesszőket a még egészségesnek tűnő 10 cm hosszúságú darabbal együtt le kell vágni és meg kell semmisíteni. A fák kezelését réz tartalmú szerekkel, például bordói lével, Rézoxikloriddal, vagy Champion oldattal kell elvégezni.^[1]

Védekezni úgy lehet ellene, hogy a megtámadott és lehullott gyümölcsöt napról-napra összeszedetjük, a gyümölcsösből eltávolítjuk s mélyen elásatjuk vagy elégetjük. A fákon maradt összeszáradt gyümölcsöket is már ősszel le kell szedetni és elégetni. Az elhalt ágrészeket és végeket le kell vágni és szintén elégetni, s ha a korona sűrű volt, azt meg kell ritkítani, hogy a levegő jól átjárhassa, őszkor a fa tövét olyan körben, amekkora a korona széle, jó ásónyomnyira fel kell ásatni.

A mogyoróormányos elleni hatékony védekezés rendszerint minimálisra csökkenti a moníliafertőzést, ezért célirányos védekezés (a termésfejlődés korai időszakában végzett fungicides kezelés) általában nem indokolt.