Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Kajszi monilíniás betegség

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3150 bájt

Kertészet

Kajszi monilíniás betegség

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Monilinia fructigena gomba
Monilinia laxa gomba


Kajszi monilíniás betegség


Kórokozó

(Monilinia laxa, | Monilinia fructigena } fajok
A kajszin két Monilinia faj fordul elő. A Monilinia laxa), virág- és hajtáspusztulást, ágrákot, valamint gyümölcsrothadást okoz.
A (Monilinia fructigena) gyümölcsrothadást okoz.
Hajtáspusztulására hazánkban csak az utóbbi években figyeltünk fel.
A monilíniás virág- és hajtáspusztulás elleni védekezés a kajszi védelmének fontos része.
A monilíniás gyümölcsrothadás viszont a sebzést kiváltó kártevő állatok, elsősorban a barackmoly (Anarsia lineatella Zell.) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta Busck.) elleni védekezéssel hárítható.
Az éredő gyümölcsök rothadása ezenkívül gyümölcsrepedés és jégverés után is bekövetkezhet.

Tünetek

- A Monilinia laxa által kiváltott tünetek a virágon, a hajtáson, a vesszőn, az ágon és a gyümölcsön figyelhetők meg.
- A virág csésze- és sziromlevelei világosbarnák. A virágkocsány barna, elhalt.
- A virágrészeken, elsősorban a virágkocsányon apró, szürke exogén sztrómák figyelhetők meg.
- A termőnyársak elpusztulnak. Tövüknél mézgacseppek jelennek meg.
- A hajtás alsó harmadában szabálytalan alakú, több ízközre kiterjedő barna folt jelentkezik.
- Később a folt kifakul, felületét pedig apró exogén sztrómákból álló bevonat borítja.
- A hajtás lankad, elszárad. Hajtáspusztulás akkor is bekövetkezhet, ha a hajtás a rothadó gyümölcs mellett található.
- A vesszőn a termőnyársak tövében ovális, kissé besüppedő, sötétbarna foltok láthatók.
- Az ágon rákos sebek alakulnak ki. Ezekben elszórtan szürke exogén sztrómák figyelhetők meg.
- A gyümölcsön egyre nagyobbodó barna színű rothadás látható, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed.
- A rothadó foltokon elszórtan apró, szürke, exogén sztrómákból álló bevonat (M. laxa kórképe) vagy elszórtan 2–3 mm-es okkersárga exogén sztróma (M. fructigena kórképe) észlelhető.

Védekezés

- A M.laxa ellen a virágfertőzés megakadályozása céljából a virágzás kezdetén és végén kell permetezni.
- A hajtásfertőzés leküzdése érdekében sziromhullás után, a hajtásfejlődés időszakában 10 naponként legalább két alkalommal kell védekezni.
- Védekezésre a kaptán, a prokloráz, a benomil, a tiofanát-metil, az iprodion, a procimidon, a vinklozolin vagy a triforin hatóanyagú szerek ajánlottak.
- A gyümölcsrothadás nagymértékben csökkenthető a barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) elleni védekezéssel.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi monilíniás betegség témájú médiaállományokat.

}