Kertészet/Levéltetvek/Valódi levéltetűfélék
< Kertészet | Levéltetvek
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Valódi levéltetűfélék]]
Valódi levéltetűfélék
- (Aphididea, Syn: -)
- Más neve(i): valódi levéltetvek
- A valódi levéltetűfélék, a rovarok osztályába, a félfedelesszárnyúak rendjébe, a levéltetvek öregcsaládjának névadó családja.
- Kozmopolita taxon; fajai megtalálhatók mindenütt, ahol edényes növények élnek. Magyarországon több mint hetven fajuk károsítja a lombos-, illetve tűleveleket.[
- A 2020-as évek elejéig több mint 4000 fajukat írták le; közülük mintegy 1350-et Észak-Amerikából.
- Magyarországon több száz fajukat ismerjük: pusztán a különböző juhar fajokon (Acer spp.) 34 fajuk szívogat.
A legismertebb hazai fajok:
- Kertészet/Levéltetvek/Aphis farinosa
- Kertészet/Levéltetvek/Bodza-levéltetű (Aphis sambuci)
- Kertészet/Levéltetvek/Brachycaudus lychnidis
- Kertészet/Levéltetvek/Csalán-levéltetű (Microlophium carnosum)
- Kertészet/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű (Tetraneura ulmi)
- Kertészet/Levéltetvek/Eurázsiai ligetszépe-levéltetű (Aphis holoenotherae, Bursaphis holoenotherae)
- Kertészet/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi)
- Kertészet/Levéltetvek/Fekete levéltetű (Aphis fabae)
- Kertészet/Levéltetvek/Fűre váltó zöld almalevéltetű (Rhopalosiphum insertum)
- Kertészet/Levéltetvek/Gyapjas alma-levéltetű (Eriosoma lanigerum)
- Kertészet/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
- Kertészet/Levéltetvek/Kajszilevéltetű (Myzus mumecola)
- Kertészet/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű (Pemphigus spyrothecae)
- Kertészet/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű (Aphis viburni)
- Kertészet/Levéltetvek/Levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta)
- Kertészet/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis)
- Kertészet/Levéltetvek/Mandula-levéltetű fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, (Brachycaudus amygdalinus)
- Kertészet/Levéltetvek/Myzus lythri
- Kertészet/Levéltetvek/Nagy bogáncs-levéltetű (Uroleucon cirsii)
- Kertészet/Levéltetvek/Oleander-levéltetű (Aphis nerii)
- Kertészet/Levéltetvek/Óriás fűzfa-levéltetű (Tuberolachnus salignus)
- Kertészet/Levéltetvek/Pterocomma pilosum
- Kertészet/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű (Maculolachnus submacula)
- Kertészet/Levéltetvek/Sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
- Kertészet/Levéltetvek/Szürke alma-levéltetű (Dysaphis plantaginea)
- Kertészet/Levéltetvek/Szürke kéregtetű (Pterocomma salicis)
- Kertészet/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis)
- Kertészet/Levéltetvek/Tetraneura nigriabdominalis
- Kertészet/Levéltetvek/Tölgy-levéltetű (Lachnus roboris)
- Kertészet/Levéltetvek/Tulipánfa-levéltetű (Illinoia liriodendri)
- Kertészet/Levéltetvek/Tündérrózsa-levéltetű (Rhopalosiphum nymphaeae)
- Kertészet/Levéltetvek/Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
- Kertészet/Levéltetvek/Zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)
- Kertészet/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
- Kertészet/Levéltetvek/Zöld rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae)
- Kertészet/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi)
Megjelenésük, felépítésük
- Hosszuk általában 2–3 milliméter, de néhány fajuk nagyobb ennél. Minden fajnak van szárnyas (két pár szárnnyal) és szárnyatlan alakja is — ennek szaporodásuk ciklusában van jelentősége.
- Testük puha, körte alakú. Többnyire zöldek vagy sárgák, de vannak sötétebb fajok is, a vöröstől a feketéig. Apróságuk és rejtőszínük miatt a magányos tetveket nehéz lenne észrevenni, de többnyire csoportosan táplálkoznak, ami megkönnyíti észlelésüket.
- Szalmaszerű szájszervük szúró-szívó. Az antennájuk (csápjuk) öt vagy hat szakaszból áll; az utolsó szegmens vékony zászlóval végződik.
- Potrohukból egy pár, kipufogócsőhöz hasonló nyúlvány áll ki.
Életmódjuk, élőhelyük
- Növényi floémszövetekkel táplálkoznak — a cukros folyadékokat szívják ki a gazdanövény szállítószöveteiből. Hogy tűszerű szájszervüket megvédjék a sérülésektől, olyan folyadékot választanak ki, amely védőhüvellyé keményedik; csak ezután kezdenek szívogatni. A floémnedv sok cukrot tartalmaz, de kevés benne a nitrogén. Ezért sokkal több nedvet szívnak ki, mint amennyit ténylegesen hasznosítanak. A fölösleget édes (sok cukrot tartalmazó) váladék formájában választják ki — ez a mézharmat, aminek csöppjei növény felületén vagy lecseppenve száradnak be. A mézharmatot számos rovar gyűjtögeti — ilyenek például a hangyák és a darazsak. Egyes hangyák nemcsak gyűjtik a mézharmatot, de csiklandozva „fejik” is a tetveket. Sok hangyafaj szimbiózisra lép velük: őrzik tetveket, gondoskodnak fiasításukról stb.
- A legfiatalabb leveleket, a legpuhább hajtásvégeket kedvelik. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik.
- Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek; a legtöbb faj egy-két tápnövényre specializálódik. Vannak azonban szélsőségesen polifág fajok is, mint például a hazánkban is sokat károsító zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), amelynek több mint 400 gazdanövénye van.[4] A többgazdás fajok fő gazdanövényükön (jellemzően gyümölcstermő növényeken) telelnek. Tavasszal néhány nemzedékük is ezeken károsít, majd átvonulnak nyári tápnövényeikre (főleg lágyszárú növényekre). A gyümölcsfélékre ősszel, peterakás céljából települnek vissza.
- A puha és lassú rovarok lévén sok ragadozó faj vadászik rájuk. Ezek ellen részben passzívan (a növényről lepottyanva), részben aktívan védekeznek: egyrészt rúgva, másrészt a potrohcsöveikből kinyomott viaszos lipidekkel vagy feromonokkal — előbbiek a támadó szájszervének eltömésére szolgálnak, utóbbiak elriasztásukra (Greelace).
- Sok növénybetegséget terjesztenek, így például vírusokat (vírusvektorok). Levéltetvek terjesztik a csonthéjasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva-himlővírust (PPV) vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka-mozaikvírust (CMV)
Szaporodásuk
- Petéik telelnek át. A tavasszal kikelő első nemzedék szárnyas; ezek a környék tápnövényeit megszállva és azokon ivarosan szaporodva gondoskodnak a faj terjesztéséről. Az utánuk következő, szűznemzéssel létrehozott nemzedékek szárnyatlanok. Némelyik fajnak nyár végén egy második szárnyas nemzedéke is kifejlődik; ezek másik tápnövényre települnek át.
Magyar Wikipédia:Valódi levéltetűfélék
