Állatok/Rovarok/Levéltetvek
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Levéltetvek
- (Aphidoidea, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A világon mindenhol előfordulnak, a leggyakoribbak azonban a mérsékelt övben és a trópusokon. Magyarországon több mint hetven fajuk károsítja a lombos-, illetve tűleveleket.
- Testük általában 2–3 milliméter hosszú. A test felépítése (valamint szaporodásuk módja) jelentősen eltér a többi rovarnál megszokottól.
- A kifejlett, szaporodásra képes egyedek két formája közül az egyik szárnyatlan, a másik szárnyas:
- - A szárnyatlan változat kitinburka vékony és ezért puha, testtájai nehezen különíthetők el. Színe a világoszöldtől a pirosas-barnán át a feketéig változhat. Több faj viaszport termel viaszmirigyeiben, és a testre rakódó viaszpor hamvassá teszi küllemüket.
- - A szárnyas változat testtájai jobban tagolódnak, és színük is eltérő. A sötétebb árnyalatú tort jellegzetes rajzolatok díszítik.
- Szúró-szívó szájszervük, a szipóka testükre merőlegesen, lefelé néz.
- Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek.
- A levelek, hajtások, virágok, termések nedveit szívogatják. A nitrogéngazdag tápanyagot keresik, ezért általában a növény fiatal részein telepszenek meg, és a növényfajok eltérő vegetatív ciklusa miatt időnként áttelepszenek egyikről az éppen hajtó másikra.
- Kettős csatornájú szipókájukkal a sejtközi járatokból vagy egyenesen a szállítónyalábokból szívják fel a növényi nedveket. A szállítóedényekből táplálkozó fajok kevésbé specializáltak; szívásuk nyomán a hajtás elsatnyul, a termés deformálódik, a levél bepödrődik, megsárgul, elhal, lehullik. A szipóka ozmotikus hatását felhasználó fajok sokkal specializáltabbak; táplálkozásuk hatása torzulás vagy elszíneződés, a leveleken akár gubacsok is fejlődhetnek.
- Sokkal több nedvet szívnak fel, mint amennyit meg tudnak emészteni, mivel ezekben a nedvekben sok a cukor, de kevés a fehérje. A táplálék meg nem emésztett, sok cukrot tartalmazó részét kiürítik. Ez a folyadék a mézharmat a fákról lecsöpögve az aljnövényzeten jellegzetes foltokat hagyva szárad be.
- Tápnövényeiket kétféle módon károsítják:
- - közvetlenül szívogatásukkal és a növény arra adott reakcióival,
- - közvetetten kórokozók terjesztésével.
- Sok növénybetegséget terjesztenek, így például vírusokat (vírusvektorok). A nem cirkulatív módon terjedő növénypatogén vírusok 90 %-át a levéltetvek terjesztik. Ide tartoznak a potyvírusok, carlavírusok, cucumovírusok, alfamovírusok, fabavírusok, closterovírusok és a sequivírusok (Eigenbrode et. al., 2018; idézi Szabó).
- Mezőgazdasági kártevőként csak kis hányadukat tartják számon; a fajok többsége nem jelenik meg a termesztett növényeken.
- Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő, illetve fő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de csápjukkal csiklandozva meg is „fejik” őket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.
- Ősszel párzanak. Tavasszal és nyáron a nőstények szűznemzéssel, párzás nélkül is szaporodnak. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy nap legfeljebb 20 petét raknak általában fásszárú növények rügyeire, kérgük repedéseibe.
- A petékből tavasszal kikelő szárnyatlan „ősanyák” szűznemzássel ugyancsak szárnyatlan utódokat hoznak létre, és néhány ilyen nemzedék a fásszárú növényeken fejlődik. A nyár kezdetén megjelenő szárnyas alakok többnyire lágyszárú növényekre vándorolnak. Az ősszel kialakuló ivaros alakok visszarepülnek a fő tápnövényre, párosodnak és lerakják petéiket.
Az öregcsalád két recens családja:
- - Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
- - Gubacstetvek (Eriosomatidae)
A legismertebb hazai fajok:
- Fekete levéltetű (Aphis fabae)
- Tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis)
- Alma levéltetű
- Almalevéltetű
- Aphis farinosa
- Bodza-levéltetű (Aphis sambuci)
- Brachycaudus lychnidis
- Csalán-levéltetű (Microlophium carnosum)
- Csíkos burgonya-levéltetű
- Eperfa-levéltetű (Tetraneura ulmi)
- Eriosomatinae alcsalád
- Eurázsiai ligetszépe-levéltetű (Aphis holoenotherae, Bursaphis holoenotherae)
- Fekete bükkönylevéltetű
- Fekete cseresznye-levéltetű
- Fekete foltos pince-levéltetű
- Fekete répalevéltetű
- Fekete szilva-levéltetű
- Foltos burgonya-levéltetű
- Fűre váltó zöld almalevéltetű (Rhopalosiphum insertum)
- Gyapjas alma-levéltetű (Eriosoma lanigerum)
- Hamvas őszibarack-levéltetű
- Hamvas szilva-levéltetű
- Kajszilevéltetű (Myzus mumecola)
- Káposzta levéltetű
- Káposzta-levéltetű
- Kései nyárfalevél-gubacstetű (Pemphigus spyrothecae)
- Labdarózsa-levéltetű (Aphis viburni)
- Levélpirosító alma-levéltetű
- Levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta)
- Levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis)
- Lisztes káposzta-levéltetű
- Lisztes szilva-levéltetű
- Kertészet/Levéltetvek/Mandula-levéltetű (fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, Brachycaudus amygdalinus)
- Myzus lythri
- Nagy bogáncs-levéltetű (Uroleucon cirsii)
- Oleander-levéltetű
- Óriás fűzfa-levéltetű (Tuberolachnus salignus)
- Pterocomma pilosum
- Rózsa-kéregtetű (Maculolachnus submacula)
- Sárga szilva levéltetű
- Kertészet/Levéltetvek/Sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
- Sárga szilva-levéltetű
- Szárnyatlan répalevéltetű
- Szürke almalevéltetű
- Szürke kéregtetű (Pterocomma salicis)
- Tetraneura nigriabdominalis
- Tölgy-levéltetű (Lachnus roboris)
- Tulipánfa-levéltetű (Illinoia liriodendri)
- Tündérrózsa-levéltetű (Rhopalosiphum nymphaeae)
- Uborka levéltetű
- Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
- Szárnyatlan répalevéltetű
- Vértetű (Eriosoma lanigerum)
- Zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)
- Zöld levéltetű
- Zöld őszibarack-levéltetű
- Zöld rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae)
- Zöld sárgarépa levéltetű
- Zöldborsó levéltetű
- Zöldfoltos burgonya levéltetű
- Zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi)
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Levéltetvek, 2011. március 1., 06:31 (CET)
