Kertészet/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű
Megjelenés
< Kertészet | Levéltetvek
Zöld őszibarack-levéltetű
- (Myzus persicae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A zöld őszibarack-levéltetű, a rovarok osztályába, ezen belül a félfedeles-szárnyúak rendjének valódi levéltetűfélék családjába tartozó faj.
- Mezőgazdasági kártevő, gazdanövények százain táplálkozik. A nyári hónapok alatt a kártevő elhagyja eredeti gazdanövényeit és másodlagos gazdanövényekre települ át.
Elterjedése
- Világszerte előfordul, képes elviselni a szélsőséges környezeteket is. Egyaránt károsíthat szántóföldeken, házi kertekben, üvegházakban.
Megjelenése
- A kifejlett egyedek nemzedéktől függően 2,6-1,9 mm hosszúságúak, egyes nemzedékek szárnyatlanok, mások egy pár áttetsző hártyás szárnyat viselnek. A szárnyatlan nemzedékek sárgászöld színezetűek, míg a szárnyasok feje és tora fekete, potrohuk világoszöld, fekete középfolttal.
Életmódja
- Fellépésük az őszibarackfákon olyan rövid időre korlátozódik, hogy nem okoznak rajta jelentős kárt.
Nyári tápnövényeik fajszáma körülbelül 400-ra tehető, rajtuk szaporodnak el jelentősebben. Leginkább lágyszárú növények fonákjain élnek, szívogatnak a nyár folyamán.
- Testhosszuk általában 2–3 milliméter. A levéltetvek téli gazdanövényeiken tojás alakban telelnek (pl. a Myzus persicae téli gazdanövénye az őszibarack, az Aphis nasturtiié a varjútövis).
Nemzedékváltás
- Rügypattanás idején kikelnek az első lárvák az áttelelt petékből, melyekből hamar kifejlődnek a szárnyatlan ősanyák. Az őszibarackon fejlődő második nemzedék zöme május elején már szárnyas nőstényekből áll, melyek az őszibarackról nyári tápnövényeikre repülnek.
- A nyár folyamán a nyári tápnövényeken gyors ütemben több szárnyatlan nőstényekből álló nemzedék követi egymást.
Nyár végén ismét szárnyas egyedek fejlődnek, melyek visszarepülnek az őszibarackra. A levelek fonákján telepszenek meg, ahol további szárnyatlan nőstényekké fejlődő lárvát hoznak a világra elevenszüléssel.
- Októberben megérkeznek a nyári tápnövényekről a szárnyas hímek is, melyek az ekkorra kifejlődött szárnyatlan nőstényeket megtermékenyítik.
- A párzás után a nőstények 6-8 petét raknak le a hajtásokra a rügyek mellé és mögé, melyek áttelelnek.
- A peték kezdetben zöldek, majd fokozatosan sötétednek, végül fényes fekete színűvé válnak, melyek képesek a téli fagyok elviselésére is
Kártétele
- Elsődleges gazdanövénye az őszibarack, melyet azonban a tavasz folyamán elhagy, és lágyszárú zöldség- és dísznövényeket károsít.
Gazdanövényei lehetnek például
- - uborka,
- - tök,
- - görögdinnye,
- - spárga,
- - bab,
- - répafélék,
- - brokkoli,
- - káposzta,
- - zeller,
- - kukorica,
- - padlizsán,
- - saláta,
- - mustár,
- - zöldborsó,
- - paprika,
- - burgonya, paradicsom.[1]
- - Károkat elsősorban a növények leveleinek szívogatásával okoz.
- - Szívogatásának nyomán nem torzulnak, nem sodródnak be a levelek, hajtások, hanem kisebbek maradnak, megsárgulnak és idő előtt lehullanak.
- - Másodlagos kártételként, a faj által kibocsátott mézharmaton a korompenész is megjelenhet.
Védekezés
- Fontos, a gyomnövények, és megmaradó egyéb fertőzött növényi részek begyűjtése és megsemmisítése.
- Használhatók felszívódó rovarirtó szerek is, melyek hosszú ideig nyújtanak védelmet a kártevő ellen, azonban előfordulhat rezisztencia kialakulása is.[1]
Magyar Wikipédia:Zöld őszibarack-levéltetű