Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Rovarok/Levéltetvek/Valódi levéltetűfélék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 7362 bájt

Kertészet

Valódi levéltetűfélék


[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Valódi levéltetűfélék]]


Valódi levéltetűfélék
(Aphididea, Syn: -)
Más neve(i): valódi levéltetvek


A valódi levéltetűfélék, a rovarok osztályába, a félfedelesszárnyúak rendjébe, a levéltetvek öregcsaládjának névadó családja.
Kozmopolita taxon; fajai megtalálhatók mindenütt, ahol edényes növények élnek. Magyarországon több mint hetven fajuk károsítja a lombos-, illetve tűleveleket.[
A 2020-as évek elejéig több mint 4000 fajukat írták le; közülük mintegy 1350-et Észak-Amerikából.
Magyarországon több száz fajukat ismerjük: pusztán a különböző juhar fajokon (Acer spp.) 34 fajuk szívogat.

A legismertebb hazai fajok:

  1. Kertészet/Levéltetvek/Aphis farinosa
  2. Kertészet/Levéltetvek/Bodza-levéltetű (Aphis sambuci)
  3. Kertészet/Levéltetvek/Brachycaudus lychnidis
  4. Kertészet/Levéltetvek/Csalán-levéltetű (Microlophium carnosum)
  5. Kertészet/Levéltetvek/Eperfa-levéltetű (Tetraneura ulmi)
  6. Kertészet/Levéltetvek/Eurázsiai ligetszépe-levéltetű (Aphis holoenotherae, Bursaphis holoenotherae)
  7. Kertészet/Levéltetvek/Fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi)
  8. Kertészet/Levéltetvek/Fekete levéltetű (Aphis fabae)
  9. Kertészet/Levéltetvek/Fűre váltó zöld almalevéltetű (Rhopalosiphum insertum)
  10. Kertészet/Levéltetvek/Gyapjas alma-levéltetű (Eriosoma lanigerum)
  11. Kertészet/Levéltetvek/Hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
  12. Kertészet/Levéltetvek/Kajszilevéltetű (Myzus mumecola)
  13. Kertészet/Levéltetvek/Kései nyárfalevél-gubacstetű (Pemphigus spyrothecae)
  14. Kertészet/Levéltetvek/Labdarózsa-levéltetű (Aphis viburni)
  15. Kertészet/Levéltetvek/Levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta)
  16. Kertészet/Levéltetvek/Levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis)
  17. Kertészet/Levéltetvek/Mandula-levéltetű fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, (Brachycaudus amygdalinus)
  18. Kertészet/Levéltetvek/Myzus lythri
  19. Kertészet/Levéltetvek/Nagy bogáncs-levéltetű (Uroleucon cirsii)
  20. Kertészet/Levéltetvek/Oleander-levéltetű (Aphis nerii)
  21. Kertészet/Levéltetvek/Óriás fűzfa-levéltetű (Tuberolachnus salignus)
  22. Kertészet/Levéltetvek/Pterocomma pilosum
  23. Kertészet/Levéltetvek/Rózsa-kéregtetű (Maculolachnus submacula)
  24. Kertészet/Levéltetvek/Sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
  25. Kertészet/Levéltetvek/Szürke alma-levéltetű (Dysaphis plantaginea)
  26. Kertészet/Levéltetvek/Szürke kéregtetű (Pterocomma salicis)
  27. Kertészet/Levéltetvek/Tarka dió-levéltetű (Panaphis juglandis)
  28. Kertészet/Levéltetvek/Tetraneura nigriabdominalis
  29. Kertészet/Levéltetvek/Tölgy-levéltetű (Lachnus roboris)
  30. Kertészet/Levéltetvek/Tulipánfa-levéltetű (Illinoia liriodendri)
  31. Kertészet/Levéltetvek/Tündérrózsa-levéltetű (Rhopalosiphum nymphaeae)
  32. Kertészet/Levéltetvek/Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
  33. Kertészet/Levéltetvek/Zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)
  34. Kertészet/Levéltetvek/Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
  35. Kertészet/Levéltetvek/Zöld rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae)
  36. Kertészet/Levéltetvek/Zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi)


Megjelenésük, felépítésük

Hosszuk általában 2–3 milliméter, de néhány fajuk nagyobb ennél. Minden fajnak van szárnyas (két pár szárnnyal) és szárnyatlan alakja is — ennek szaporodásuk ciklusában van jelentősége.
Testük puha, körte alakú. Többnyire zöldek vagy sárgák, de vannak sötétebb fajok is, a vöröstől a feketéig. Apróságuk és rejtőszínük miatt a magányos tetveket nehéz lenne észrevenni, de többnyire csoportosan táplálkoznak, ami megkönnyíti észlelésüket.
Szalmaszerű szájszervük szúró-szívó. Az antennájuk (csápjuk) öt vagy hat szakaszból áll; az utolsó szegmens vékony zászlóval végződik.
Potrohukból egy pár, kipufogócsőhöz hasonló nyúlvány áll ki.

Életmódjuk, élőhelyük

Növényi floémszövetekkel táplálkoznak — a cukros folyadékokat szívják ki a gazdanövény szállítószöveteiből. Hogy tűszerű szájszervüket megvédjék a sérülésektől, olyan folyadékot választanak ki, amely védőhüvellyé keményedik; csak ezután kezdenek szívogatni. A floémnedv sok cukrot tartalmaz, de kevés benne a nitrogén. Ezért sokkal több nedvet szívnak ki, mint amennyit ténylegesen hasznosítanak. A fölösleget édes (sok cukrot tartalmazó) váladék formájában választják ki — ez a mézharmat, aminek csöppjei növény felületén vagy lecseppenve száradnak be. A mézharmatot számos rovar gyűjtögeti — ilyenek például a hangyák és a darazsak. Egyes hangyák nemcsak gyűjtik a mézharmatot, de csiklandozva „fejik” is a tetveket. Sok hangyafaj szimbiózisra lép velük: őrzik tetveket, gondoskodnak fiasításukról stb.
A legfiatalabb leveleket, a legpuhább hajtásvégeket kedvelik. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik.
Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek; a legtöbb faj egy-két tápnövényre specializálódik. Vannak azonban szélsőségesen polifág fajok is, mint például a hazánkban is sokat károsító zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), amelynek több mint 400 gazdanövénye van.[4] A többgazdás fajok fő gazdanövényükön (jellemzően gyümölcstermő növényeken) telelnek. Tavasszal néhány nemzedékük is ezeken károsít, majd átvonulnak nyári tápnövényeikre (főleg lágyszárú növényekre). A gyümölcsfélékre ősszel, peterakás céljából települnek vissza.
A puha és lassú rovarok lévén sok ragadozó faj vadászik rájuk. Ezek ellen részben passzívan (a növényről lepottyanva), részben aktívan védekeznek: egyrészt rúgva, másrészt a potrohcsöveikből kinyomott viaszos lipidekkel vagy feromonokkal — előbbiek a támadó szájszervének eltömésére szolgálnak, utóbbiak elriasztásukra (Greelace).
Sok növénybetegséget terjesztenek, így például vírusokat (vírusvektorok). Levéltetvek terjesztik a csonthéjasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva-himlővírust (PPV) vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka-mozaikvírust (CMV)

Szaporodásuk

Petéik telelnek át. A tavasszal kikelő első nemzedék szárnyas; ezek a környék tápnövényeit megszállva és azokon ivarosan szaporodva gondoskodnak a faj terjesztéséről. Az utánuk következő, szűznemzéssel létrehozott nemzedékek szárnyatlanok. Némelyik fajnak nyár végén egy második szárnyas nemzedéke is kifejlődik; ezek másik tápnövényre települnek át.


Magyar Wikipédia:Valódi levéltetűfélék

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi levéltetűfélék témájú médiaállományokat.