Kertészet/Lepkefélék/Almamoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3906 bájt

Almamoly


almamoly (Cydia pomonella) imágója
almamoly hernyója
Hím almamolyimágó
Nőstény almamolyimágó
Almamoly
(Cydia pomonella, Syn:Laspeyresia pomonella avagy Carpocapsa pomonella)

Az almamoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék családjának egyik legelterjedtebb faja; közismert mezőgazdasági kártevő.

Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon hegy vidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.
Imágója sötétszürke; az elülső pár szárny csúcsához közel bronzos-aranyos, illetve fekete rajzolattal. Szárnyának fesztávolsága 14–22 mm.
Az almamolynak a Kárpát-medencében évente két nemzedéke kel ki. Nagyon kedvező években egy harmadik, gyengébb nemzedéke is lehet. A fejlett hernyók telelnek át, majd májusban indul az első rajzás – a korábban megfigyelhető lepkék a kedvezőbb hőmérsékletű helyeken (raktárakban, házakban) áttelelt hernyók utódai. Az első rajzás július elejéig tart és a második július–augusztusra esik – ez utóbbitól alig választható el az esetleges harmadik rajzás. Az, hogy nemzedékei gyakran összefolynak, megnehezíti a megelőző védekezést.
Az almamoly a gyümölcsfák termésében élő, mérsékelten polifág faj. Eredeti hazai gazdanövényei a középhegységi erdők vad gyümölcsfajai lehettek:

Ma leginkábbott az almaféléket károsítja; fő tápnövényei:

alárendelten egyéb gyümölcsfák is:

Picike, víztiszta petéit egyenként rakja a fiatal levélre vagy zsenge hajtásra. A kikelő hernyó mélyen berág a gyümölcsbe, amin kisebb be- és nagyobb kifurakodó nyílások láthatók; ez az úgynevezett „férges”, avagy „kukacos” gyümölcs. A gyümölcs húsán csak átrágja magát, és a magvakat eszi, mert csak azokban van a fejlődéséhez szükséges mennyiségű nitrogén. Mivel egy-egy gyümölcsben nincs számára elegendő mag, amíg kifejlődik, többet is megférgesít.
Mintegy négy hét alatt fejlődik ki, ekkor hosszú fonállal a földre ereszkedik, vagy egyszerűen lehull az almával együtt. Rendszerint a faderék valamely repedésében, moha vagy zuzmó alatt, esetleg a szúbogarak elhagyott lyukaiban kis fehér, sűrű gubót sző, és ebben bábozódik. A lepke mintegy 8–10 nap múlva kel ki.
Az utóbbi években az alma legjelentősebb kártevője.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Forrás: Almamoly

2011. március 1., 06:33 (CET)

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás:

Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almamoly témájú médiaállományokat.