Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Férgek/Cisztaképző fonálférgek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3030 bájt

Kertészet

Cisztaképző fonálférgek

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Arany fonálféreg ciszták a burgonya gyökerén


Cisztaképző fonálférgek

Globodera rostochiensis| Nicotiana tabacum| Globodera pallida| Globodera rostochiensis fajok

Más neve(i): aranyfonálféreg, arany angolnaféreg vagy sárga burgonya ciszta fonálféreg


A cisztaképző fonálférgek, egy növényi patogén fonálféreg . A Solanaceae családba tartozó növények kártevője, elsősorban a burgonyát és a paradicsomot, valamint számos más gyökérnövényt fertőz meg.
Az aranyfonálféreg, valamint a halvány ciszta fonálféreg a dél-amerikai Andok -hegységből származik. Először a németországi Rostock város közelében fedezték fel 1913-ban, bár úgy gondolják, hogy importburgonyával érkezett Európába valamikor a 19. században. Először az Egyesült Államokban fedezték fel 1941-ben, Kanadában az 1960-as években, Indiában 1961 -ben és Mexikóban az 1970-es években. Ázsia , Afrika és Ausztrália különböző helyein is megtalálható.


Elterjedése
Az aranyfonálféreg fertőzés tünetei nem egyediek, ezért a kártevő azonosítása általában talajminták vizsgálatával történik.
A fertőzés kialakulása több évig is eltarthat, és gyakran 5-7 évig észrevétlen marad. Az észlelés után azonban akár harminc évbe is telhet, amíg a kártevőt hatékonyan felszámolják.


A tünetek leírása

- A ciszták, amelyek elpusztult fonálférgekből állnak, a nőstény peték védelmére jöttek létre, és jellemzően sárgásbarna színűek.
- A fertőzés első tünetei jellemzően a növények rossz növekedése, klorózis és hervadás.
- A súlyos fertőzések csökkent gyökérrendszerhez, vízstresszhez és tápanyaghiányokhoz vezethetnek, míg a fertőzés közvetett hatásai közé tartozik a korai öregedés és a gombás fertőzésekre való fokozott fogékonyság.
- Képes a burgonyatermés 100%-os csökkenésére.

Védekezés

- A burgonya-fonálféreg behurcolását hazánkba a növényvédelmi hatóságok szigorú zárszolgálati rendeletekkel, ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni.
- A fertőzött területen 5 évig nem szabad burgonyát és azzal rokon növényt termeszteni.
- A vetésforgó betartása alapvetően fontos követelmény. Amennyiben 10 m2 területre 1 db ciszta kerül és ott évente burgonyát termesztenek, akkor 6–7 év, kétéves vetésforgóval 10–15 év, hároméves vetésforgó esetében pedig 45 év múlva észlelhető kártétele.
- Hazai gócfertőzés esetén a növényvédelmi hatóság a fertőzött foltokon és annak környékén nematicidekkel totális irtást végez.
- A fertőzött területet növény-egészségügyi zárlat alá helyezik.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Cisztaképző fonálférgek témájú médiaállományokat.