Heraldikai lexikon/Címerrészek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
külső tzifrázások (Nyiri 1831. 320.), díszszelevény (Bárczay 24.), a címer külső díszei (Turul 2000/1-2. 46.), foszlányok <süvegek, sisaktekercsek, sisaktakarók>, a sisak kiegészítő részei (mindkettő: Deák Farkas, Turul 1883/3.[1]),külső díszítőelemek (Gudenus I. 602.), cicomázat (Turul 1998/3-4. 67.), kiegészítő elemek (Honismeret 1998/4. 4.), pajzsfedél (Gömbös 36.), címerborítás (Gömbös 36.), külső címerrészek, címertartozékok, címerelemek, címerdíszek; pensilibus instrumentis (Pápai Páriz Ars heraldica. 118.)

en: accessories, de: Nebenstücke, heraldische Prachstücke, Hinterwappen, Oberwappen, cs: části erbu, vedlejší části erbu, honosné kusy
Rövidítések

"A' paizsok külső tzifrázásoknak is jelentések van. Ilyenek: a' korona, rendlántz, hívatal jelek, a' sisakok, sisak-fedelek, leveles kanyartsok, paizstartók.

1.) A' korona tsak háromszáz esztendeje hogy a' paizsokba jött. Ezek uralkodó házaknak 's főrendűeknek tzímjei. Külömböznek a' koronák is: tsászári, királyi, hertzegi, márkgrófi, grófi, és báróiak, más-más formájúak.

2.) A' rendlántz a' vitézrend paizsait veszi körűl. A' pántlikáknak is tulajdon színek van. Ezeken függenek a' rendtzímerek. A' katonai rendeknek jele többnyire eggy kereszt, mellyből nyóltz sugárok jönnek ki, mellyek a' paizs alatt kifüggenek.

A' hívatalok jelei mint: a' Pápának hármas korona és kúlts; püspöki-páltza a' Püspököknek, buzogány, (ágyúk) 's a' t. a' Hadivezéreknek; vasmatska, vitorla 's a' t. a' Tengerieknek." (Nyiri 1831. 320-321.)

Címerrészek, a címer összes alkotórészének, tartozékainak, díszítő elemeinek, rangjelölő eszközeinek stb. elnevezése, melyek a pajzson kívül találhatók. A címer akkor is teljes értékű címer, ha csak a pajzsból áll. Ehhez később különféle járulékos elemek kapcsolódtak. Ezek közül a legfontosabb a sisakdísz, mely néha önállóan is képviselheti a címert. A címerrészek és tartozékok közé tartozik még a sisak, a monile, a sisaktakaró, a sisakkorona és a sisakkoszorú, a rangkorona, a jelmondatok és csatakiáltások, a pajzstartók, a címerpalást és a címersátor, a rendjelek, a hivatali jelvények (pl. tiara, pápai kulcsok, mitra, pásztorbot, papi kalapok, keresztek, a marsallbot, az admirálisok horgonya, kamarási kulcs), a zászlók stb., a trófea, valamint bizonyos megszorításokkal a címerjelek és egyéb mellékjegyek.

Ezek néha a pajzs körül találhatók (felette, mellette vagy alatta), néha azonban mögötte. Van arra is eset, hogy előtte helyezkednek el, de ez antiheraldikus. Leggyakrabban érintik a pajzsot, néha lebegők, de bizonyos mértékig ez is antiheraldikus. A címerrészek a pajzs pontosabb meghatározására is felhasználhatók. Szűkebb értelemben címerrészeken a pajzsot értjük a sisakkal, a sisakdísszel és a sisaktakaróval. Ezt néha felsőcímernek is nevezik, más olyan címerrészekkel együtt, melyek a pajzs fölött találhatók (rangkoronák, süvegek, kalapok stb., melyeket néha a sisak és a sisakdísz helyett alkalmaznak).

Néha a címerrészeken belül vagy mellett megkülönböztetik a címertartozékok fogalmát is. Ide olyan címerrészek tartoznak, melyek a címerviselő társadalmi állását és rangját fejezik ki. A pápa halála után az ügyvezető bíboros a pápai zászlót viseli a címere mögött. Franciaországban egyes udvari tisztségviselők hivatali jelvényüket viselték a pajzsuk mögött vagy alatt (pl. a kancellár és a pecsétőr két koronás jogart, a főkamarásmester két liliomot, a marsallok két liliomokkal díszített marsallbotot) A hivatalra és a rangra utaló jelképek gyakran a pajzson belül találhatók.

A címerrészek és -tartozékok heraldikailag lényegtelen díszítőelemek, ezért a címerleírásban sem szükséges őket megemlíteni. A sisakok a 13. század végétől állandó elemei a címernek. A 14. és 15. századtól a rang jelölésére koronákat használtak. A legtöbb címerrész azonban a holt heraldika idején alakult ki és ezek a címerek szerkezetét bonyolultabbá tették. Különösen a 18. században kedvelték a rendkívül díszes címereket.