Heraldikai lexikon

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Heraldikai lexikon

A Wikipédia-logó

A heraldikai lexikon olyan könyv vagy elektronikus média, mely részletes ismereteket közöl a címertannal kapcsolatos tudnivalókról. Címszavai kiterjednek a heraldikai nevezéktanra, a fogalmak magyarázatára, a heraldikai forrásokra, a címertan terén működő fontosabb és kevésbé fontos heraldikusok, genealógusok, történészek, numizmatikusok stb. életrajzára és munkásságára, esetleg a heraldikára vonatkozó szakirodalom áttekintésére.

Ezidáig a legtöbb nagy európai nyelven számos speciális heraldikai lexikon vagy enciklopédikus mű látott napvilágot, melyekből a címertan iránt érdeklődő személy gyorsan és átfogó módon képes tájékozódni.

Magyar heraldikai lexikon

A heraldika és más történeti segédtudományok csak a 19. században váltak tudománnyá Európában. Ez idő alatt Magyarországon a második világháború végéig nem születtek meg a szükséges heraldikai lexikonok, a szocializmus idején pedig sokáig gondolni sem lehetett erre. A heraldikai fogalmakat, nevezéktant és szabályokat több elszórt műből lehet csak összegyűjteni. Ezért hirdette meg Szegedi László 2006 augusztusában a heraldikai lexikon online programját, mely egy hárompontos heraldikai program része:

programja. A heraldikai lexikon szerkesztésében és a fenti három pontos program megvalósításában a cikkeivel, észrevételeivel, a birtokában levő iratokkal mindenki közreműködhet. Kérjük mindazokat, akik a heraldikai lexikon egyes címszavaira vonatkozóan fontos eredeti vagy másodlagos dokumentumokkal rendelkeznek, hogy másolat készítése céljából juttassák el azokat a szerkesztőknek.

A lexikon célja és használata

A lexikonhoz a saját cikkeivel bárki hozzájárulhat. A Címszavak listája folyamatosan bővülni fog.

A magyar heraldikai lexikon (vagy helyesebben enciklopédia) online változatának célja, hogy a heraldikai kifejezések és a címertanra vonatkozó fogalmak, személyek helyek stb. lehető legátfogóbb gyűjteménye legyen, továbbá az, hogy egységesítse a magyar heraldikai nevezéktant, külön elnevezést alkosson minden olyan fogalom számára, melynek még nincs magyar megfelelője és az, hogy minden egyes magyar címertani fogalom számára megadja annak a lehető legtöbb idegen nyelvi megfelelőjét. Így a heraldikai lexikon címertani szótárként is alkalmazható. Ezenkívül a lehető legteljesebb módon igyekszünk megadni minden heraldikai, genealógiai stb. címszó magyar névváltozatait is, vagyis az elnevezéseknek a régi irodalomban (esetleg köznyelvben) előforduló változatait a címszóhoz képest.

Minden címszó az adott fogalom néhány szavas vagy mondatos magyarázatával kezdődik. Ezt követi a címszó minél részletesebb kifejtése, majd (ahol lehet) a megfelelő forrásmunkák feltüntetése. A címszó az idegen nyelvi megfelelők mellett tartalmazza a korábbi magyar (elavult, régi magyar – r.hu, esetleg régi német – r.de stb.) vagy magyarországi latin (hu.la) változatokat is, lehetőleg ezek forráshelyének megjelölésével. Minden címszót olyan bőséges képanyaggal igyekszünk illusztrálni, amennyire az csak lehetséges. Ezért a címszavak íróit a szerkesztők arra ösztönzik, hogy csatolják a címszóhoz a birtokukban levő elsődleges vagy másodlagos dokumentumokat, illetve kutassák fel azok lelőhelyét vagy konzultáljanak a szerkesztőkkel.

Örömmel látjuk, hogy az utóbbi időben a Heraldikai lexikon (és a Címerhatározó, valamint az Általános genealógia) ismeretanyaga és illusztrációi – elsődleges forrásként szolgálva – kezdenek beépülni a magyarországi és a határon túli magyar egyetemi oktatás, illetve a tudományos intézmények (levéltárak) publikációiba, sőt a külföldi szakirodalomba is, noha az eredeti forrás (a Heraldikai lexikon, illetve a Wikipédia heraldikai szakcikkeinek, valamint a Címerhatározó és az Általános genealógia) pontos idézése nélkül:

  • Avar Anton: Az Országos Levéltár címereslevél-gyűjteményének feldolgozása és digitalizálása. Módszertani tanulmány. MNL OL, 2012. október 29.
  • Rihmer Aurél: Heraldika avagy címertan. Matrikula 2012/3. 1-34.[1]
  • Zubánics László: Történelmi segédtudományok. Módszertani javaslatok és tantárgyi program. Felsőfokú szakképzés, Történelem szak, Nappali tagozat. III-IV akreditációs szintű felsőoktatási intézmények diákjai számára. Ungvár, 2013.
  • Dr. Almási Tibor - Dr. Kőfalvi Tamás: A történelem segédtudományai. „Mentor(h)áló 2.0 Program” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt. (Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) [2]
  • [Balogh Gábor]: A Balogh Nemzetség Eredetéről. [Országos Széchényi Könyvtár, Budapest], 2012.[3] (Az OSzK által nyújtott 2014-es adatszolgáltatásban a Balog nemzetség címerével kapcsolatban a Címerhatározó megfelelő lapját is megadják forrásként.)[4]
  • Vitek Gábor: Az anyakönyvek forrásértéke. In: Kollega Tarsoly István szerk.: Genealógia 3. Budapest, III. 2015. 7-27.
  • dr. Kurucz Rózsa: A család térben és időben. Pécsi Tudományegyetem, 2017. (Tudományos közlemény a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulójára.) [5]
  • Kelemen Sándor Tomi: Kornya Mihály és családja származástörténete. Szalárd, 2017. 64., 329.
  • Martin Roland - Andreas Zajic: Illuminierte Urkunde des Mittelalters in Mitteleuropa. In: Archiv für Diplomatik Schriftgeschichte Siegel- und Wapepnkunde. 59. Band. Köln - Weimar - Wien, 2013. 378. 305. jegyzet[6]
  • A Heraldik-Wiki (német heraldikai szakportál) - Protocollum Venerabilis Conventus Posoniensis szócikke (2017) [7] háromszor hivatkozik a Címerhatározó Balogh címer lapjára

Lásd még

Ajánlott könyvek

  • Angol:
    • J. E. Cussans: The Handbook of Heraldry. London: (kiadó nélkül). 1869.  
    • A. G. Fox-Davies: A complete guide to heraldry. London: (kiadó nélkül). 1969.  
    • A. G. Puttock: Dictionary of heraldry and related subjects. London: (kiadó nélkül). 1970.  
    • S. Friar (ed.): A New Dictionary of Heraldry. London: (kiadó nélkül). 1987.  
  • Német:
    • G. Oswald: Lexikon der Heraldik. Leipzig: (kiadó nélkül). 1984.  
    • F. Gall: Österreichische Wappenkunde. Wien: (kiadó nélkül). 1968.  
    • O. Neubecker: Wappenkunde. Luzern: (kiadó nélkül). 1988. ISBN 3-572-01336-4  
  • Francia:
    • R. Mathieu: La système héraldique français. Paris: (kiadó nélkül). 1946.  
    • G. Saffroy: Bibliographie généalogique, héraldique et nobiliaire de la France. Paris: (kiadó nélkül). 1968–1974.  
  • Olasz:
    • G. di Crollalanza: Enciclopedia araldico-cavalleresca. Pisa: (kiadó nélkül). 1878.  
    • G. Camaiani: Dizionario Araldico. Milano: (kiadó nélkül). 1921.  
  • Lengyel:
    • M. Gumowski: Handbuch der polnischen Heraldik. Graz: (kiadó nélkül). 1969.  
  • Cseh:
    • M. Buben: Encyklopedie heraldiky. Praha: (kiadó nélkül). 1994.