Heraldikai lexikon/Címersátor

Névváltozatok:
köpenyeg (Bárczay 4.), palást (Forgon 48.), palást (Reiszig-Borovszky [1]), menyezet, trónsátor <baldachin> (Szendrei 1905. 21., 168.[2]; Thallóczy Turul 1908/3. 104.), szék' boriték (baldachinum) (Barics/Lambach 1790. 46.), mennyezetes trónus <baldachin> (Vajay MűvtÉrt. 1972. 274.), címertakaró

fr: manteau, pavillon, en: mantle, de: Wappenmantel, Thronzelt, cs: erbovný stan
Rövidítések

Címerhatározó/Rhédey címer

Címerhatározó/Vorarlberg címere

Címersátor, a címer külső díszei közé tartozó drapéria. Hasonló a címerpalásthoz, de a tetején rojtokkal ellátott kupola van, rajta a rangkoronával. Téves az a nézet, mely címersátornak csak azt a drapériát nevezi, amelynek belsejében a pajzson kívül megtalálható a címer teljes cicomázata (sisak, sisaktakaró, sisakdísz, pajzstartók). Az egyetlen különbség a címerpalást és a címersátor között, hogy ez utóbbi tetején kupola van. A címerpalásttal együtt Philip Moreau, bordeaux-i ügyész alkotta meg (1608 körül). Előképként a trónkárpitok szolgáltak számára. Tableau des armoiries de France (1609 és 1630) című művében a francia trónpecséteket vette alapul, ahol az uralkodók feje fölött hullámzó kelmeábrázolásokat alakította át. Címersátorra emlékeztető ábrázolás található a Livro de Aurotos (1416 k.-1417) című portugál címerkönyvben is.

A címersátor egyik előképe a baldachin lehetett. Egyes 13-14. századi magyar pénzeken a stilizált baldachin is megtalálható. II. Endre és Károly Róbert pénzén a tetején korona is van, akárcsak a későbbi címersátrakon.

Felső része a baldachin. Tetején van a kupola, mely általában ornamentális díszítéssel, zsinórokkal, koronaabroncsokkal, olykor csatakiáltásokkal van ellátva

Csak a szuverén urealkodókat illette meg, akik Isten kegyelméből (Dei gratia) gyakorolták a hatalmukat, noha nem minden király és fejedelem használta (pl. a Habsburg birodalomban, Angliában). A címerpalást a nem teljesen független fejedelmeknek, főhercegeknek és főnemesi családoknak van fenntartva. Egyes heraldikusok a trónsátornak nevezik az uralkodói címersátrakat. Petra Sancta a szuverén fejedelmek és hercegek számára a címerpalást használatát javasolta, a császárok és királyok számára pedig a címersátrat. Forrásai voltak Philip Moreau és a Sainthe-Marthe testvérek műveinek metszetei (Histoire de la maison de France, 1628).