Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Bagolylepkék/Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Dioszeghyana schmidtii szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 6723 bájt

Állatok

Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke]]

Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke
(Dioszeghyana schmidtii, Syn: -)
Más neve(i): -


A Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke a rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkék családjába tartozó lepkefaj.
A faj a Natura 2000 II. és IV. függelékében is szerepel, amely alapján kiemelt védelemben kell, hogy részesüljön, ill. élőhelyeinek védelmére területeket kell kijelölni. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
A Vörös Könyv szerint a Kárpát-medencéből leírt faj, amely az utóbbi időszakban Kis-Ázsiából is előkerült. Más szemszögből vizsgálva, Törökországtól a Balkánon át a Pannon-régióig ismert faj. Elterjedési területként Magyarországot, Szlovákiát (D-i része), Romániát, Bulgáriát és Észak-Görögországot lehet megjelölni, ill. Törökországot Dioszeghyana schmidtii ssp. pinkeri alfaj miatt.
A magyarországi előfordulások nagy része a Magyar-középhegység alacsonyabb, hegylábi térszínein pl.: Börzsöny, Mátra és Bükk, ill. az Alföldön, a Körösök mellett található. Megtalálták továbbá a Jászságban, a Gödöllői-dombságban, a Budai-hegységben és a Cserehátban. A Dunántúl legnagyobb részéről hiányzik, de kivétel a Mecsek, Tubes-Misina-Tettye tömb. Szórványadatok ismertek Várpalotáról, Kaposvárról, Sümegről.
Az elülső szárny sötét meleg barna, okkersárga behintéssel és rajzolattal. A körfolt és a vesefolt nagy, jól látható, okkersárgán körülrajzolt, a szárny alapszínével megegyező kitöltésű. A hátulsó szárny egyöntetű szürke. A tor és a potroh színe megegyezik az elülső szárnyalapszínével. A hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. Szárny-fesztávolsága 24-30 mm.
Általánosságban elmondható, hogy a faj kötődik a meleg, juharos tölgyesekhez. Az Alföld és a dombvidék erdősztyepp-tölgyeseinek lakója. Azonban az újabb kutatások alapján már nemcsak az erdős-sztyepjellegű síkvidéki tatárjuharos lösztölgyesek, hanem a sziki tölgyesek és ártéri keményfa ligeterdők tatárjuharban (Acer tataricum) és mezei juharban (A. campestre) gazdag szegélyeit is választhatja. Továbbá preferált élőhelyei a hegylábi, meleg dombvidéki bokorerdők, cseresek juharos szegélyei.
Fő tápnövénye a tatárjuhar (A. tataricum) és mezei juhar (A. campestre). A hazai megtalálások bizonyítják, hogy a lepke elfogadja a különböző tölgy (Quercus spp.) fajokat is.
Az imágók átlagos időjárású években április elejétől május elejéig repülnek. Korai kitavaszodás esetén már március végén elkezd repülni a faj. Nagyobb tengerszint feletti magasságon kissé elcsúszik a rajzásideje. Az elmúlt években végzett megfigyelések alapján elmondható, hogy a faj rajzásának kezdete egybeesik a kökény (Prunus spinosa) virágzásának kezdetével. A rajzás csúcspontja akkor áll be, amikor a kökénybokrok még virágoznak, de már elvirágzott hajtások is vannak. A galagonya (Crataegus spp.) még csak zöld bimbós, a vadkörte (Pyrus pyraster) pedig már virágzik. A rajzás ideje átlag 15-20 napig tart egy adott élőhelyen. A nőstények csomókba rakják le a petéiket, egy nőstény kb. 60 db petét rak le a tápnövény levél fonákára. A hernyók a frissen kibomló zsenge levelekkel táplálkoznak. A nyár folyamán bebábozódnak, és a bábok telelnek át. Éjszaka aktívak, az első példányok kb. fél órával a besötétedés után jelennek meg, és egészen a késő éjjeli órákig tart aktivitásuk.
A lepkék általános természetvédelmi jelentősége: - a lepkék nagy része elsődleges fogyasztó, hernyóik növényi részekkel táplálkoznak, ez energiafelszabadítást jelent, és a nehezen bomló cellulóz a hernyó bélcsatornáján keresztül a talajban könnyen felszabadítható nitrogénné válik, így vesznek részt az energia-körforgásban - a méhek, legyek és egyes bogarak mellett a lepkék az egyik legfontosabb virágbeporzó csoport - jelentős táplálékbázis, a lepkékkel és hernyókkal táplálkozó szervezetek számára (pl.: madarak, kisemlősök, pókok, darazsak) - részt vesznek természeti folyamatoknak pl.: növény-lepke v. rovar-lepke interakciók, kiemelhetjük a parazitoidizmust (bizonyos fürkészdarazsak, fürkészlegyek lepkék hernyóiban fejlődnek) - némely lepkék igen érzékenyen és gyorsan reagálnak az egyes környezeti körülmények megváltozására, tehát jó indikátor fajok
Maga a faj a Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett, mivel a természetes állapotú erdőssztyepp (Aceri-Quercion) tölgyesek mára nagyon megfogyatkoztak. Elsősorban alföldi élőhelyeinek megszűnése veszélyezteti, az intenzív erdőgazdálkodás a tatárjuhart (Acer tataricum) ún. gyomfaként kezeli, emiatt ültetése visszaszorult, az erdőszegélyekben természetesen felnövő újulatot pedig a tisztítások során kiszelektálják. A faj fennmaradását a helytelen erdőgazdasági tevékenységek (tájidegen fafajjal történő erdőfelújítás, felújítás nélküli tarvágás) veszélyeztetik. Az élőhelyek védelme tehát nem lehetséges az erdőgazdálkodóval való együttműködés nélkül. Így az erdősítések során növelni kellene a juharok, elsősorban a tatárjuhar (Acer tataricum) arányát az erdőszegélyekben, illetve meg kellene hagyni a tatárjuhar újulatot olyan erdősítésekben, ahol a fennmaradó célállomány növekedését negatívan nem befolyásolja. A mecseki fennmaradását leginkább az intenzív turizmus, és hegység déli oldalának (Tubes-Misina-Tettye tömb) felgyorsult beépítése veszélyezteti. Ezenkívül területi védelme (nemzeti park-tájvédelmi körzet) csak részben megoldott, de az Északi-középhegység déli, hegylábi részein élő erős populációk ide tartoznak, de lelőhelyeinek nagy része védett területeken kívül esik. Ha a kutatások folytatódnak, akkor valószínű, hogy az ország más területein is sokkal pozitívabb lesz a faj természetvédelmi helyzete.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar tavaszi-fésűsbagolylepke témájú médiaállományokat.