Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/EGY/T/v/M

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | T‎ | v
Hat. kulcs
EGY (I.)
T (II.)
v (II. a.)
M (III.)
(IV.)
cöl (IV.)
hbp (IV.)
ker (IV.)
szf (IV.)
em (IV.)
C (III.)
E (II.)
OSZ (I.)
Mutató

CímerhatározóM

Tudjuk, hogy a többféle (T) borítású alapon a fő címerábra mesteralak (M). A következő (IV.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy mi ez a mesteralak, illetve fő mesteralak. A határozói sorrendben ez lehet pólya (pó), cölöp (cöl), harántpólya vagy balharántpólya (hbp), kereszt (ker), szarufa (szf) vagy egyéb mesteralak (em).

IV. lépés: A többféle borítású (T) alapon a fő mesteralak (M) pó, cöl, hbp, ker, szf vagy em
Step IV: The (main) ordinary(ies) can be a
Fess (pó) Go→ or

Bend or bend sinister (hbp) Go→ or
Chevron (szf) Go→ or

Pale (cöl) Go→ or
Cross (ker) Go→ or

some Other ordinary (em) Go→

(Definitions see below)

Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

IV. lépés
A fő mesteralak (M)
A keresett címerben a fő mesteralak pólya (pó) →Tovább

A keresett címerben a fő mesteralak cölöp (cöl) →Tovább

A keresett címerben a fő mesteralak harántpólya vagy balharántpólya (hbp) →Tovább

A keresett címerben a fő mesteralak kereszt (ker) →Tovább

A keresett címerben a fő mesteralak szarufa (szf) →Tovább

A keresett címerben egyéb mesteralak van →Tovább

Vissza←

IV. lépés
Fő mesteralakok (M) példái többféle borítású (T) alapon
Egyszerű keresés a Mutatóban →

Címerhatározási gyakorlatok

[szerkesztés]
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←

Helytelen döntés: A címerek egyikében sincs fő mesteralak (M) Vissza←
Definíciók

Mesteralakok

[szerkesztés]

A keresett címerben a fő címerábra mesteralak. Ezen a ponton még nem tudjuk befejezni a címerhatározást, mert ez a kategória még mindig túlságosan is tág. Ezért a mesteralakok kategóriáját tovább kell szűkítenünk, amit a mesteralakok egyes fő típusai szerint tudunk véghezvinni.

Hat ilyen fő mesteralak-csoportot vezetünk be: pólya (pó), cölöp (cöl), harántpólya vagy balhatántpólya (hbp), kereszt (ker), szarufa (szf) és egyéb mesteralak (em).

Ebben a lépésben ezért azt kell eldöntenünk, hogy az általunk keresett címer fő mesteralakja a fentiek közül melyik csoportba tartozik.

  • A pólya a pajzs magasságának 1/3-át vagy 2/7-ét elfoglaló vízszintes sáv. Tágabb változata a széles pólya (3/7 vagy 4/7), keskenyebb változatai (diminutívái) a csík (1/6 vagy 1/7), a fonál (1/12) és a zsinór (1/24). A pajzsban lehet egynél több pólya is, de ezeknek jó el kell különülniük a pajzsban (pl. úgy, hogy a pajzs szélei tágabbak, mint a pólyák szélessége), mert ellenkező esetben pólyázott pajzsról, azaz többféle borítású alapról (EGY/T/n/váp) van szó. Az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, ormós, sarkos, domború stb.) vonalakkal is meg lehet rajzolva. A helyzete szerint lehet alsó vagy felső pólya, a további kiegészítő jegyei szerint lehet jobb vagy bal oldalon csonka, kihegyezett, lehet lékelt, lebegő, széttolt, szegett, keretezett, léces, egyféle (E) vagy többféle (T) borítású, más címerábrákkal díszített stb.
  • A cölöp a pajzs szélességének 1/3-át vagy 2/7-ét elfoglaló függőleges sáv. Tágabb változata a széles cölöp (4/7 vagy 3/5), diminutívái a karó (1/6), a szál (1/12) és a léc (1/24). A pajzsban lehet egynél több cölöp is, de ezeknek jó el kell különülniük a pajzsban (pl. úgy, hogy a pajzs szélei tágabbak, mint a cölöpök szélessége), mert ellenkező esetben cölöpözött pajzsról, azaz többféle borítású alapról (EGY/T/n/hac) van szó. Az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, homorú, felhős, fodros, pikkelyes stb.) vonalakkal is meg lehet rajzolva. A helyzete szerint lehet jobb oldali (jobbra tolt) vagy bal oldali cölöp, a további kiegészítő jegyei szerint lehet lebegő, széttolt, hegyesfejű, szegett, keretezett, léces, egyféle (E) vagy többféle (T) borítású, más címerábrákkal díszített stb.
  • A harántpólya vagy balharántpólya a pajzs átlós szélességének 1/3-át vagy 2/7-ét elfoglaló harántos, illetve balharántos sáv (a heraldikai jobb és bal oldal szerint). Tágabb változata a széles (bal)harántpólya (4/7 vagy 3/5), diminutívái a (bal)haránszalag (1/6), (bal)harántfonál (1/12) és a (bal)harántzsinór (1/24). A pajzsban lehet egynél több (bal)harántpólya is, de ezeknek jó el kell különülniük a pajzsban (pl. úgy, hogy a pajzs szélei tágabbak, mint a (bal)harántpólyák szélessége), mert ellenkező esetben harántolt vagy balharántolt pajzsról, azaz többféle borítású alapról (EGY/T/n/hbh) van szó. Az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, fodros, pikkelyes, lépcsős, ormós, rutás stb.) vonalakkal is meg lehetnek rajzolva. A helyzetük szerint lehetnek feltolt vagy süllyesztett (bal)harántpólyák, a további kiegészítő jegyeik szerint lehetnek lebegők, széttoltak, kihegyeztettek, szegettek, keretezettek, lécesek, egyféle (E) vagy többféle (T) borításúak, más címerábrákkal díszítettek stb.
  • A kereszt általában egy vízszintes (2/7 pajzsmagasságú) és azt egy merőlegesen keresztező függőleges (2/7 pajzsszélességű) szárból álló mesteralak. Változata a harántkereszt, melynek szárai átlósan keresztezik egymást. Diminutívái a csík-(haránt)kereszt (1/7), a fonál-(haránt)kereszt (1/12) és a zsinór-(haránt)kereszt (1/24). Ha a pajzsban olyan kereszt van, melynek szárai elérik a pajzs szélét, egy mezőben csak egyetlen kereszt lehet. Az ilyen kereszt pajzstagolási változata a többféle borítású alapok között a négyelt vagy harántnégyelt pajzs (EGY/T/n/nhn). A keresztek rendkívül nagy számban fordulnak elő a címerekben. Különféle típusainak a száma mintegy 500-ra tehető, melyeknek saját neveik is vannak (latin kereszt, görög kereszt, máltai kereszt, kettős kereszt stb.). A legtöbb kereszt lebegő, azaz olyan, amelynek a szárai nem érik el pajzs szélét. Egyes heraldikusok az ilyen kereszteket a címerképek közé sorolják, mi azonban az összes keresztet a mesteralakok között tárgyaljuk. A kereszt további ismertebb változatai az ágas és a villa. A legtöbb kereszt az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, fodros, pikkelyes, felhős stb.) vonalakkal is meg lehet rajzolva. A további kiegészítő jegyeik szerint lehetnek lékeltek, átfúrtak, egyféle (E) vagy többféle (T) borításúak, más címerábrákkal díszítettek stb.
  • A szarufa fordított V alakú mesteralak. A szárai általában a pajzs közepe alatt indulnak és a pajzs közepe fölött metszik egymást, sőt gyakran a pajzs tetejét is elérik. Diminutívái a csík-szarufa (1/6 vagy 1/7), a fonál-szarufa (1/12) és a zsinór-sztarufa (1/24). A pajzsban lehet egynél több szarzfa is, de ezeknek jó el kell különülniük a pajzsban (pl. úgy, hogy a pajzs szélei tágabbak, mint a szarufák szélessége), mert ellenkező esetben szarufázott pajzsról, azaz többféle borítású alapról (EGY/T/n/eta) van szó. Az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, fodros, pikkelyes, ormós stb.) vonalakkal is meg lehetnek rajzolva. A helyzetük szerint lehetnek feltolt vagy süllyesztett szarufák, a további kiegészítő jegyeik szerint lehetnek lebegők, lékeltek, szegettek, keretezettek, lécesek, kettős szarufák, egyféle (E) vagy többféle (T) borításúak, más címerábrákkal díszítettek stb.
  • Az egyéb mesteralakok közé tartozik mindenféle más mesteralak, melyek az előző kategóriákba nem sorolhatók be. A leggyakoribb ezek között a pajzsfő és a pajzstalp. Általánosságban ide sorolunk mindenféle geometriai alakzatot (golyók, gyűrűk, telkek, rácsok, harántrácsok, darabok, ruták, háromszögek, jobb- és balhasítások [j/b oldal] stb.). Egyesek ezek közül gyakoribbak (rámák, ruták, telkek), mások ritkábbak (darabok, háromszögek). Vannak olyanok, melyek általában elérik a pajzs szélét (pajzsfő, pajzstalp, oldal, ráma, rács, harántrács), mások szinte sohasem érik el (darabok, golyók). Léteznek két vagy több mesteralakból összevont mesteralakok is (pl. harántpólya-szarufa, mely egy harántpólya és egy szarufa egyesítése által jön létre), amelyeket szintén ide lehet sorolni. Az egyéb mesteralakok az egyenes vonalon kívül különféle más (hullámos, fodros, pikkelyes, ormós stb.) vonalakkal is meg lehetnek rajzolva. A helyzetük szerint lehetnek feltoltak vagy süllyesztettek, jobbra vagy balra toltak, a további kiegészítő jegyeik szerint lehetnek lebegők, lékeltek, (ezen pózoknak az egyes mesteralakok esetében külön neveik is lehetnek), egyféle (E) vagy többféle (T) borításúak, más címerábrákkal díszítettek stb.
In step IV we have to decide, what kind of the principal ordinary being placed in the (main) field.

In our (classification and determination) system we do use six main categories of ordinaries:

Fess (pó)

Bend or bend sinister (hbp)
Chevron (szf), and


Pale (cöl)

Cross (ker)
some Other ordinary (em)


Fess (pó) is a horizontal shape, made by two lines of partition and two tinctures, occupying the 1/3rd or 2/7th of the field's height.

Pale (cöl) is a vertical shape, made by two lines of partition, and two tinctures, occupying the 1/3rd or 2/7th of the field's width.
Bend and bend sinister (hbp) are diagonal shapes, made by two lines of partition, and two tinctures, occupying the 1/3rd or 2/7th of the field's width.
Cross (ker) is a horizontal, and at the same time a vertical shape, made by lines of partition and two tinctures. It has various (diagonal, forked, angled etc.) subtypes. The most of the cross types are floafing, and have their own specific names (like Maltese cross, cross potent, Jerusalem cross etc.).
Chevron (szf) is a shape made of two opposite diagonal arms that reach one another in the middle of the field.
The other ordinaries (em) are all the remaining geometrical shapes that do not belong to the previous categories (like the chief, base, bordure, canton, roundlets, lozenge, bilettes, etc.).

See the pictures above


Példák

Az alábbi címerekben a fő mesteralakok nagyrészt egyféle borítású alapon láthatók, de ugyanilyen mesteralakok a többféle borítású alapokon is előfordulhatnak.