Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Harántpólya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:
szelemen (Nagy Iván 1872-1875. 28.), galand (Nyáry 73. vö. cölöp), gerenda (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[1]),jobb-bal harántgerenda (Turul 1895/1. 9.), jobbharánt gerenda (Forgon 606., Gudenus I. 226.), pantallér (Tagányi 1880. 6.), pantallér vagy harántgerenda (Thallóczy Turul 1892/1. 10.[2]), haránt-gerenda, széles [félszöges] vonal (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123., 124.), harántgerenda (Thallóczy Lajos ArchÉrt. 1909. 255.[3]), haránt gerenda (oblique ductae et paralelle locatae trabes) (Gudenus I. 306.), jobb-bal harántpólya (gerenda), harántgerenda, paptallér <pantellér>, jobbró balra harántos gerenda, metsző pólya, jobbról balra forduló harántgerenda, jobb-bal irányu harántgerenda (mind: Thallóczy Lajos, Turul 1897/2. 85-86. [4]), jobb-bal haránt pólya (gerenda), haránt gerenda, pantallér (Thallóczy 1897. CCLVII., CCLVII. lap, Thallóczy Turul 1897/2. 86.), rézsútos gerenda (Gudenus I. 218.), öv (Nagy Iván II. 199.), öv (baltheus) (Nagy Iván II. 276.), két rézsútos fekete csikolat (duobus baradis nigres) (Nagy Iván V. 51.), rézsutos csikolat (Nagy III. 7.), rézsutos csikolat, schräge balken (Nagy Iván III. 7.), rézsút szalag (Nagy Iván II. 201.), jobbról rézsut lenyuló csikolat (Nagy Iván III. 315.), jobbról balra rézsutosan lefelé menő szalag (Nagy Iván I. 68.), jobb oldalról lefelé huzott szalag (Nagy Iván I. 129.), jobbról balra rézsútosan út (via oblique strata) (Nagy Iván V. 130.), jobbról balra harántosan levonuló szelemen (Nagy Iván V. 324.), jobbról balra rézsutosan vont szelemen (Nagy Iván V. 329.), jobbról balra rézsutosan levonuló szelemen (Nagy Iván V. 370.), jobbról balra rézsutos út vonul át (Nagy Iván V. 371.), jobbról balra rézsútosan menő vonal (Nagy Iván VII. 76.), jobboldali felső szögletből rézsút egy folyam-öv vonul le (baltheo diagonali dextero sive argenteo flumine) [hullámos ezüst harántpólya] (Nagy Iván II. 199., II. 198.), jobbról balra rézsútosan vonuló csikolat (Nagy Iván V. 22.), jobbról rézsút arany szalag (Nagy Iván II. 201.), jobbról rézsutosan szelemen (balken) (Nagy Iván III. 50.), rézsutos pólya (Nagy Iván IX. 398.), harántgerenda (Gudenus I. 149.), ferde pólya (Gudenus I. 198.), rézsutosan csíkolt pólya (fascia) (Nagy Iván X. 160.), ferde pólya (Rómer ArchÉrt. 1870/13. 265.[5]), ferdepólya (Holl ArchÉrt. 1994-95. 168.[6]), jobbharánt pólya (Kempelen I. 12.)

fr: bande, bandouliere, en: bend, baldrick, de: Schragbalken, Rechtbalken, cs: břevno pokosem, hu.la: fascia (Nagy Iván IV. 304.), gr-la: baltheus dextrus, baltheus sinistrus (Spener 1717, 130. l.)
Rövidítések

A harántpólya olyan átlós mesteralak, mely a pajzs jobbfelső sarkából indul a bal alsó sarok felé és a pajzs magasságának 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több harántpólya esetén ezek az arányok módosulnak. Legh és más régi angol heraldikusok szerint szélessége a pajzsmagasság egyharmada, ha díszített, egyébként a pajzsmagasság egyötödét teszi ki.

A páros számú osztóvonal által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem szelt pajzs jön létre. Háromszor, ötször stb. szelt pajzsról van szó akkor is, ha csak két borítás fordul elő, de az osztóvonalak száma páratlan.

Harántpólya Roland szepesi ispán pecsétjén
Harántpólya Tvartkó István, Boszniai Bán (1353-1376) lovaspecsétjének pajzsán
Három harántpólya Ozorai Pipo pecsétjében‎

Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. Ha egyik végén sem érinti a pajzsot, a harántpólya lebegő. Nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. (Lásd erre az osztóvonal címszót.) A megkülönböztető jegyei szerint a harántpólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, stb. Helyzete szerint feltolt (a harántpólya helye fölötti) vagy süllyesztett harántpólya (a harántpólya helye alatt elhelyezkező), más címerábrákkal díszített stb. Változata a harántszalag (egyes szerzőknél harántfonál) [en: bendlet, garter, gartier], mely félszélességű harántpólya, a pajzsszélesség 1/6-a és a harántfonál, mely egyharmad szélességű harántpólya (az angol heraldikában egynegyedni harántpólya), a pajzsszélesség 1/12-e, valamint az angol heraldikában a cérna [en: riband], a harántpólya nyolcada. Ennél kisebb osztási fok már értelmetlen. Ha a harántpólyák az egész pajzsot befedik, harántpólyázott a neve. Páratlan számú osztóvonal és/vagy kettőnél több borítás esetén a pajzs szelt vagy harántolt.

A harántpólya használata

[szerkesztés]

A harántpólya már a preheraldikus korban, a Bayeux-i faliszőnyegen is előfordul. A régi heraldikusok úgy tartották, hogy eredete az övre [en: belt, baudrick, baldrick, la: baltheus, cingulum militare] megy vissza, mely egykor a lovagság jele volt, míg más heraldikusok a mászólétrára vezették vissza.

Az angol heraldika egyik leggyakoribb meteralakja. A magyar heraldikában nem tartozik a leggyakoribb mesteralakok közé. A Roskoványi család egyik 18. századi címerváltozatában kék alapon három ezüst hullámos harántpólya van. Csergheő Géza szerint a pajzsban látható agancskezű fiú eredetileg sisakdísz volt, míg a pajzsban csak a harántpólyákat rajzolták meg.[1] A harántpólya a felső sarok alá is el lehet tolva.[2]

Alaptípusok

[szerkesztés]

Hozzáadott jegyek

[szerkesztés]

A hozzáadott jegyek a számmal és díszítéssel egymás között is kombinálódhatnak. Készíhető pl. két vörös, aranyliliomokkal bevetett, lékelt hullámos lebegő feltolt harántpólya is.

Külön jegyek
[szerkesztés]

A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges harántpólyákra lásd az osztóvonal címszót.

Helyzet
[szerkesztés]

Kiegészítő jegyek

[szerkesztés]
Díszítés és szerkezeti viszonyok
[szerkesztés]
Borítás
[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Novák, Jozef: Rodové erby II. 133. -- kép; Siebmacher -- Csergheő: 1885-1892, 548-549. l.
  2. Lásd pl. Nagy Iván V. 23. l.

Lásd még

[szerkesztés]

mesteralak, osztóvonal, pólya, balharántpólya