Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Pólya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Pólya (valamint cölöp és harántpólya) főtípusok és megkülönböztető jegyek. A. Főtípusok (Ft): pólya (1/3 pazsszélességű), pólya (2/7-es), csík (1/6-os, az 1/3-os pólya fele), csík (1/7-es, a 2/7-es pólya fele), fonál (1/12-es), zsinór (1/24-es, a fonál fele), széles pólya (a pazsszélesség 3/7-e) széles pólya (4/7-es), cölöp (2/7-es), harántpólya (2/7-es). B. Megkülönböztető jegyek (Mj): 1. Szám: (egy) talpas pólya, (egy) domború (dongás) pólya, (egy) rutapólya (9 rutának is tekinthető), ikerpólya, három pólya (mesteralak), három pólya (hatszor vágott, pólyázott mező: pajzstagolás), három ikerfonál, ikercölöp, két (sakkozott) harántpólya. 2. Hozzáadott jegyek: a.) külön jegyek, pózok: hullámos pólya, hullámos csík, hullámos fonál, ellenormós ikerpólya, sarkos pólya, három sarkos pólya, ellengolyós pólya, homorú ikercölöp, lépcsős harántpólya; b.) helyzet: felsőpólya, hullámos felsőcsík, sarkos alsópólya, alsó ikerpólya, felső ikerfonál, homorú felsőpólya, csúsztatott-ormós felsőpólya, balra tolt cölöp, két feltolt harántpólya. 3. Kiegészítő jegyek: a.) járulékos jegyek: lebegő pólya, felül bemetszett lebegő felsőpólya; hullámos lékelt alsópólya, baloldlat hegyes lékelt pólya, baloldalt csonka sarkos felsőpólya, függőpólya (ún. hamaïde), szegett pólya, széttolt cölöp, léces harántpólya; b.) díszítés és szerkezeti viszonyok: bizánciakkal díszített pólya; bizánciakkal díszített hullámos lebegő felsőpólya, lepényesekkel díszített ikerpólya, rutákkal díszített ikerpólya, rákkal díszített szélespólya, lepényesekkel díszített jobbra félig széttolt pólya, ikerfonállal díszített pólya, rutákkal díszített cölöp, medvével díszített széles harántpólya (Bern címere); c. borítás: vörös pólya, bizánciakkal díszített vörös hullámos alsópólya, hermelines pólya (liliomokkal bevetett alapon), sakkozott pólya (darabokkal bevetett alapon), ékelt pólya, vörössel és ezüstttel összerovott pólya, sarkos vonallal vágott pólya, szarufázott cölöp, alerionokkal díszített vörös harántpólya (Lotharingia).
A. Főtípusok (Ft): pólya (1/3 pajzsszélességű); pólya (2/7-es); csík (1/6-os, az 1/3-os pólya fele; petymet alapon – fekete pöttyök az evet mintázatának fehér részein); csík (1/7-es, a 2/7-es pólya fele; hiúzmál alapon – stilizált zöld és fehér hiúzfülek egymás alatt, fülkagylóval és szőrpamacsokkal a fülek végén); fonál (1/12-es; harántos hiúzmál alapon – a fülek egymás sarkai alatt); zsinór (1/24-es, a fonál fele; rókatorok alapon – egymásra helyezett stilizált piros és fehét rókafülek); széles pólya (a pajzsszélesség 3/7-e); széles pólya (4/7-es); cölöp (2/7-es); harántpólya (2/7-es).
B. Megkülönböztető jegyek (Mj): 1. Szám: (egy) talpas pólya; (egy) domború (dongás) pólya; (egy) rutapólya (9 rutának is tekinthető); ikerpólya; három pólya (mesteralak); három pólya (hatszor vágott, pólyázott mező: pajzstagolás); három ikerfonál; ikercölöp; két (sakkozott) harántpólya. 2. Hozzáadott jegyek: a.) külön jegyek, pózok: hullámos pólya; hullámos csík; hullámos fonál; ellenormós ikerpólya; sarkos pólya; három sarkos pólya; ellengolyós pólya; homorú ikercölöp; lépcsős harántpólya; b.) helyzet: felsőpólya; hullámos felsőcsík; sarkos alsópólya; alsó ikerpólya; felső ikerfonál; homorú felsőpólya; csúsztatott-ormós felsőpólya; balra tolt cölöp; két feltolt harántpólya. 3. Kiegészítő jegyek: a.) járulékos jegyek: lebegő pólya; felül bemetszett lebegő felsőpólya; hullámos lékelt alsópólya; baloldalt hegyes lékelt pólya; baloldalt csonka sarkos felsőpólya; függőpólya (ún. hamaïde); szegett pólya; széttolt cölöp; léces harántpólya; b.) díszítés és szerkezeti viszonyok: bizánciakkal díszített pólya; bizánciakkal díszített hullámos lebegő felsőpólya; lepényesekkel díszített ikerpólya; rutákkal díszített ikerpólya; rákkal díszített szélespólya; lepényesekkel díszített jobbra félig széttolt pólya; ikerfonállal díszített pólya; két hasítással létrejövő osztott, harmadolt címer, nem lehet cölöp, mivel az egyes tagolásokban látható címerábrák külön-külön mezőket hoznak létre, melyek az alább részletezendő OSZ 2. szabály értelmében osztott címert eredményeznek (s a címert valóban 3 önálló címer egyesítésével hozták létre: Magyarország, Jeruzsálem és Nápoly-Anjou, ami így együtt András herceg, Nagy Lajos király öccsének Nápolyban használt címere); kékkel, ezüsttel és vörössel harántolt pajzs (mivel a két szélső máz eltérő színű, nem mesteralak, azaz harántpólya, hanem (kétszer) harántolt pajzs jön létre); c. borítás: vörös pólya; bizánciakkal díszített vörös hullámos alsópólya; hermelines pólya (liliomokkal bevetett alapon); sakkozott pólya (darabokkal bevetett alapon); ékelt (vagy félrutázott) pólya; vörössel és ezüsttel összerovott pólya; sarkos vonallal vágott pólya; szarufázott cölöp; (medvével díszített) arany széles harántpólya (Bern).

Névváltozatok:
pólya (1796, Szaller Gy.: Magyar föld, 40: NSz., TESz III. 246., Tagányi 1880. 6.), polya (Horvát István Tud. Gyűjt. 1833/2. 35.[1]), három osztály = pólya (fascia, fasce) (Nagy Iván 1872-1875. 26.), pólya (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[2]), polya (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 211. [3]), ívbe menő gerenda [speciális eset] (Nagy Iván I. 284.), szelemen (Nagy Iván II. 233.), szelemen (vizirányos pólya) (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/12. 229.[4]), vízszintes pólya (Forgon 194.), gerenda (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123., Forgon 499.), kereszt gerenda (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[5]), vonal (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 20.[6]), fonal, kötőlék (mindkettő: Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 22.[7]), folyó <hullámos pólya> (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[8]), keskeny pólya (Tóth I. 1909. 218.), sáv (Gömbös 102.), léc (Benke 425.), szalag (Nagy Iván I. 80.), hullámos szalag [hullámos csík] (Nagy Iván I. 62.), folyó, tenger [hullámos pólya] (Forgon 625.), csík (Mika, 1893), csikok (Réthy 1890. 191.), csik (fascia) (Nagy Iván II. 260., II. 224.), csikolat (fascia) (Nagy Iván III. 39., 40., V. 64.), fekmentes csikolat (Nagy Iván III. 66.), vonal <csík> (reiszig, Bihar 625.[9]), vizirányos vonal (Nagy Iván VII. 86.), vizirányos szelemen (Nagy Iván VII. 147.), vizszintes pólya (Barna-Sümeghy 36.), hasáb (Nagy I. 97.), öv (fascia) (Nagy Iván II. 282.), pózna (Reiszig-Borovszky [10]), címerpólya (Magyar Kálmán ArchÉrt. 1975. 120.[11]), pajzsközép (Gömbös 17.), széles vonal (pólya) (Gudenus I. 387.), középfekvésű pólya (Tört. segéd. 151.), két vizmentes ezüst gerenda <ikerpólya> (VU 1854-1860 [12]), címerpólya (Vattai Erzsébet ArchÉrt. 1956. 69.[13])

fr: fasce, en: fess, de: Balken, Band, Gürtel, Ritterstraße, Straße, at.de: Binde, la: lamina (Nagy Iván IX. 642., X. 587.), szelemen (lamina flava) (Nagy Iván II. 263.), fascia, lacina, lemniscus, balteus (Avar 57.), fluvius, fluviolus (Avar 57.), cs: břevno
Rövidítések

Aba Amadé (†1311) nádor pecsétje

A pólya olyan vízszintes mesteralak, mely a pajzs magasságának 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több pólya esetén ezek az arányok módosulnak. A páros számú osztóvonal által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem vágott pajzs jön létre. Háromszor, ötször stb. vágott pajzsról van szó akkor is, ha csak két borítás fordul elő, de az osztóvonalak száma páratlan.

"Ha a paizs haránt két egyenközű vonallal vágatik át, három osztály = pólya (fascia, fasce) támad, ha ezen három pólyának ketteje szabályszerűleg egyszínű, akkor a középső övnek (Balken, Zona) nevezhető... Ha azonban mind a három osztály más színű, akkor a vágásokat pólyának nevezzük. ...
Valamint a hasításnál, ugy a vágásnál a vágási vonalak számánál egygyel több pólya támad, így háromszori vágásnál négy, négyszeri vágásnál öt, ötszöri vágásnál hat, stb. pólyából fog állani a paizs. A páros számú vágásnál a czímlelésnél [a címerleírásban] a vágmányokat csupán pólyáknak nevezhetjük, páratlan számú vágásnál már a paizsot pólyált-nak kell mondanunk." (Nagy Iván 1872-1875. 26-27.)

Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. Ha egyik végén sem érinti a pajzsot, a pólya lebegő. Nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. (Lásd erre az osztóvonal címszót.) A megkülönböztető jegyei szerint a pólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, stb. Helyzete szerint alsópólya (a pólyahely alatti) vagy felsőpólya (a pólyahely fölötti), más címerábrákkal díszített stb. Változata a csík, mely a pajzsmagasság 1/6-a és a fonál, mely a pajzsmagasság 1/12-e. Ha a pólyák az egész pajzsot befedik, pólyázott a neve.

A csík (de: Leiste, Stabbalken, fr: burèle, en: barulet) félszélességű pólya, mely a pajzs magasságának 1/6-át, mások szerint 1/7-ét, ismét mások szerint 1/8-át teszi ki. A francia és angol heraldikában a csík a pajzs magasságának 1/5-ét teszi ki és nem a pólya diminutívája, hanem önálló mesteralak.

A fonál (de: Faden, Strich, Strichbalken, Balkenfaden, r.de: Streiff, Stecken, fr: filet, en: fillet) egyharmad szélességű pólya, mely a pajzs magasságának 1/12-ét teszi ki. Néha az ennél vékonyabb fonalat is meg szokták különböztetni, ha a pajzsmagasság 1/14-ét teszi ki. Ez a zsinór (de: Leistenstab). Ennél vékonyabb mesteralakok használata már értelmetlen a heraldikában.

Címerhatározó/Lipóczi címer

Címerhatározó/Stummer címer

A pólya szimbolikája

[szerkesztés]

A magyar címertanban a leggyakorobb mesteralak. Pólya volt a címerében az Amadé családnak. A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmak kapcsolódtak hozzá, a mértékletesség jelképének tekintették. A hullámos pólya a (magyar) heraldikában a folyót is jelképezi. Budapest címerében is ilyen értelemben szerepel.

A folyó (de: Fluß) általában ezüst pólya, melyet néha megkülönböztetnek a hullámos pólyától és a címerképek közé sorolják. Mindig a folyóra utaló hullámos vonallal ábrázolják. Nigéria címerében a hullámos ágas a Niger és a Benue folyót jelképezi.

A pólya eredete

[szerkesztés]

A magyar pólya elnevezés talán összefüggésben lehet a süveg vagy a korona alá becsavart arcvédő fátyollal. Az 1974-es budavári ásatásokon előkerült 15. század eleji szobrok közül kettő viselt arcvédő fátylat. Az arcvédő fátylat, mint hadi viseletet ismeri a középkori viselettörténet, de a heraldika is. Francia neve chapel, olasz capello, német Band. Magyarországon is van rá példa. Az arcfátylat katonák viselték a por ellen. Galeotto említi, hogy egy ízben a táborában kereste fel Mátyás királyt, de a sisakja alá eresztett porvédő arcfátyla miatt jó ideig nem ismerte fel katonái között.[1] A budavári szoborlelet egyik turbánszerű fejfedőjéről lelógó fátylat is valószínűleg porvédőként használták. A pólya elnevezés összefüggésben lehet a lovagi tornával is. Német neve például többek között Band (szalag), Gürtel (öv), Ritterstraße (lovagút), Straße stb. volt.[2]

A. Alaptípusok

[szerkesztés]

1. Szám

[szerkesztés]

2. Hozzáadott jegyek

[szerkesztés]

A hozzáadott jegyek a számmal és díszítéssel egymás között is kombinálódhatnak. Készíhető pl. két vörös, aranyliliomokkal bevetett, lékelt hullámos lebegő felsőpólya is.

a. Külön jegyek
[szerkesztés]

A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges pólyákra lásd az osztóvonal címszót.

b. Helyzet
[szerkesztés]

3. Kiegészítő jegyek

[szerkesztés]
a. Járulékos jegyek
[szerkesztés]
b. Díszítés és szerkezeti viszonyok
[szerkesztés]
c. Borítás
[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Zolnay 1977. 499-500. l.
  2. Oswald 51. l.

Lásd még

[szerkesztés]

mesteralak, osztóvonal