Heraldikai lexikon/Pólya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
pólya (1796, Szaller Gy.: Magyar föld, 40: NSz., TESz III. 246.), pólya (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 132.[1]), polya (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 211. [2]), ívbe menő gerenda [speciális eset] (Nagy Iván I. 284.), szelemen (Nagy Iván II. 233.), szelemen (vizirányos pólya) (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/12. 229.[3]), vízszintes pólya (Forgon 194.), gerenda (Forgon 499.), kereszt gerenda (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[4]), vonal (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 20.[5]), fonal, kötőlék (mindkettő: Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 22.[6]), folyó <hullámos pólya> (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[7]), sáv (Gömbös 102.), léc (Benke 425.), szalag (Nagy Iván I. 80.), hullámos szalag [hullámos csík] (Nagy Iván I. 62.), folyó, tenger [hullámos pólya] (Forgon 625.), csík (Mika, 1893), csikok (Réthy 1890. 191.), csik (fascia) (Nagy Iván II. 260., II. 224.), csikolat (fascia) (Nagy Iván III. 39., 40., V. 64.), fekmentes csikolat (Nagy Iván III. 66.), vonal <csík> (reiszig, Bihar 625.[8]), vizirányos vonal (Nagy Iván VII. 86.), vizirányos szelemen (Nagy Iván VII. 147.), vizszintes pólya (Barna-Sümeghy 36.), hasáb (Nagy I. 97.), öv (fascia) (Nagy Iván II. 282.), pózna (Reiszig-Borovszky [9]), címerpólya (Magyar Kálmán ArchÉrt. 1975. 120.[10]), pajzsközép (Gömbös 17.), széles vonal (pólya) (Gudenus I. 387.), középfekvésű pólya (Tört. segéd. 151.), két vizmentes ezüst gerenda <ikerpólya> (VU 1854-1860 [11]), címerpólya (Vattai Erzsébet ArchÉrt. 1956. 69.[12])

fr: fasce, en: fess, de: Balken, Band, Gürtel, Ritterstraße, Straße, at.de: Binde, la: lamina (Nagy Iván IX. 642., X. 587.), szelemen (lamina flava) (Nagy Iván II. 263.), fascia, lacina, lemniscus, balteus (Avar 57.), fluvius, fluviolus (Avar 57.), cs: břevno
Rövidítések

Aba Amadé (†1311) nádor pecsétje
14th-century painters - Bible of Dömötör Nekcsei - WGA15945.jpg

A pólya olyan vízszintes mesteralak, mely a pajzs magasságának 1/3-át, más definíció szerint 2/7-ét foglalja el. Több pólya esetén ezek az arányok módosulnak. A páros számú osztóvonal által létrejövő mezők közül a két szélsőnek egyforma színűnek kell lennie, különben nem (egy szokványos) mesteralak, hanem vágott pajzs jön létre. Háromszor, ötször stb. vágott pajzsról van szó akkor is, ha csak két borítás fordul elő, de az osztóvonalak száma páratlan.

Mezmes.svg

Általában mind a két vége érintkezik a pajzs szélével. Ha egyik végén sem érinti a pajzsot, a pólya lebegő. Nemcsak egyenes, hanem mindenféle görbe és szögletes vonalakkal meg lehet rajzolva. (Lásd erre az osztóvonal címszót.) A megkülönböztető jegyei szerint a pólya lehet lékelt, egyik végén hegyes, stb. Helyzete szerint alsópólya (a pólyahely alatti) vagy felsőpólya (a pólyahely fölötti), más címerábrákkal díszített stb. Változata a csík, mely a pajzsmagasság 1/6-a és a fonál, mely a pajzsmagasság 1/12-e. Ha a pólyák az egész pajzsot befedik, pólyázott a neve.

A csík (de: Leiste, Stabbalken, fr: burèle, en: barulet) félszélességű pólya, mely a pajzs magasságának 1/6-át, mások szerint 1/7-ét, ismét mások szerint 1/8-át teszi ki. A francia és angol heraldikában a csík a pajzs magasságának 1/5-ét teszi ki és nem a pólya diminutívája, hanem önálló mesteralak.

A fonál (de: Faden, Strich, Strichbalken, Balkenfaden, r.de: Streiff, Stecken, fr: filet, en: fillet) egyharmad szélességű pólya, mely a pajzs magasságának 1/12-ét teszi ki. Néha az ennél vékonyabb fonalat is meg szokták különböztetni, ha a pajzsmagasság 1/14-ét teszi ki. Ez a zsinór (de: Leistenstab). Ennél vékonyabb mesteralakok használata már értelmetlen a heraldikában.

Címerhatározó/Lipóczi címer

Címerhatározó/Stummer címer

A pólya szimbolikája[szerkesztés]

A magyar címertanban a leggyakorobb mesteralak. Pólya volt a címerében az Amadé családnak. A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmak kapcsolódtak hozzá, a mértékletesség jelképének tekintették. A hullámos pólya a (magyar) heraldikában a folyót is jelképezi. Budapest címerében is ilyen értelemben szerepel.

A folyó (de: Fluß) általában ezüst pólya, melyet néha megkülönböztetnek a hullámos pólyától és a címerképek közé sorolják. Mindig a folyóra utaló hullámos vonallal ábrázolják. Nigéria címerében a hullámos ágas a Niger és a Benue folyót jelképezi.

A pólya eredete[szerkesztés]

A magyar pólya elnevezés talán összefüggésben lehet a süveg vagy a korona alá becsavart arcvédő fátyollal. Az 1974-es budavári ásatásokon előkerült 15. század eleji szobrok közül kettő viselt arcvédő fátylat. Az arcvédő fátylat, mint hadi viseletet ismeri a középkori viselettörténet, de a heraldika is. Francia neve chapel, olasz capello, német Band. Magyarországon is van rá példa. Az arcfátylat katonák viselték a por ellen. Galeotto említi, hogy egy ízben a táborában kereste fel Mátyás királyt, de a sisakja alá eresztett porvédő arcfátyla miatt jó ideig nem ismerte fel katonái között.[1] A budavári szoborlelet egyik turbánszerű fejfedőjéről lelógó fátylat is valószínűleg porvédőként használták. A pólya elnevezés összefüggésben lehet a lovagi tornával is. Német neve például többek között Band (szalag), Gürtel (öv), Ritterstraße (lovagút), Straße stb. volt.[2]

A. Alaptípusok[szerkesztés]

B. Megkülönböztető jegyek[szerkesztés]

1. Szám[szerkesztés]

2. Hozzáadott jegyek[szerkesztés]

A hozzáadott jegyek a számmal és díszítéssel egymás között is kombinálódhatnak. Készíhető pl. két vörös, aranyliliomokkal bevetett, lékelt hullámos lebegő felsőpólya is.

a. Külön jegyek[szerkesztés]

A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges pólyákra lásd az osztóvonal címszót.

b. Helyzet[szerkesztés]

3. Kiegészítő jegyek[szerkesztés]

a. Járulékos jegyek[szerkesztés]
b. Díszítés és szerkezeti viszonyok[szerkesztés]
c. Borítás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zolnay 1977. 499-500. l.
  2. Oswald 51. l.

Lásd még[szerkesztés]

mesteralak, osztóvonal