Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Tücskök/Valódi tücskök

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3646 bájt

Állatok

Valódi tücskök


Valódi tücskök
Valódi tücskök
(Gryllidae, Syn: -)
Más neve(i): -


A valódi tücskök az egyenesszárnyúak rendjében a tojócsövesek alrendjének egyik, igen népes rovarcsaládja mintegy 4000 fajjal.
A tücskök ortopter rovarok, amelyek a bozóttücskökkel és távolabbi rokonságban a szöcskékkel állnak. A régebbi szakirodalomban, például Imms a "tücsköket" a család szintjén (azaz a Gryllidae családban) helyezték el, de a kortársak, köztük Otte, ma már a Grylloidea szupercsaládba sorolják őket. A szót együttesen használták az Ensifera alrendbe tartozó, távolabbi rokon taxonok, például a király- és vakondtücsök leírására.
Világszerte megtalálhatók, de legnagyobb számban a trópusi területeken élnek.
Vízszintesen kissé lapított, hosszúkás testű, kerek fejű, hosszú fonalas csápú rovarok. : Színük általában sötét. Két pár szárnyukat – ami nem minden fajnál fejlődik ki – a testük fölött vízszintesen tartják. Kevésbé színesek, mint akár a szöcskék, akár a sáskák: többnyire feketék vagy barnásak. Testhosszuk 0,5–5 cm.
Hátsó pár lábuk ugrólábbá módosult, de ez az ugróláb gyöngébb, mint a szöcskéké. Lábfejük három ízből áll (a szöcskéké négyből). A szöcskékéhez hasonló ciripelő ér mindkét szárnyukon kifejlődött, ezért mindkettővel tudnak ciripelni.
Fonalas csápjaik sokízűek és hosszúak, potrohuk végén hímjeik páros hosszúkás farksertéket viselnek, a nőstények pedig szálkaszerűen kiálló, vékony, hengeres, egyenes tojócsövet (ovipositor).
Erdőkben, mezőkön, réteken és cserjésekben élnek. A fajok többsége talajlakó és többnyire a szárazabb területeket részesíti előnyben, ahol könnyedén üreget áshat a földbe.
Rágó szájszervük jól fejlett, erős.
Mindenevők: növényi és állati táplálékot is esznek, de a növényi anyagok erőteljes túlsúlyával. Egyes kártevő fajok (pl. Brachytrupes portentosus) olyan haszonnövények magoncait pusztítják, mint a tea, a dohány, illetve a gyapot.
A hímek ciripelésükkel csalogatják párzásra a nőstényeket.
Tojócsövük vége kiszélesedett. Petéiket egyesével vagy csoportosan a nedves talajba rakják, a ragadozó fajok kis petecsomóikat növények szöveteibe tojják.
A nőstények általában kéthetenként 40–60 petét raknak. A kikelt tücskök 8–10 hét alatt fejlődnek ki, akár 12 lárvaállapotuk is lehet.


Átlagos élettartamuk általában 90 nap.
A tücskök családját 22 alcsaládra, ezen belül nemzetségekre, alnemzetségekre, és több száz nemre osztják.

Magyarországon hét fajuk él:

  1. Házi tücsök (Acheta domestica)
  2. Bordói tücsök (Eumodicogryllus bordigalensis)
  3. Mezei tücsök (Gryllus campestris)
  4. Fekete tücsök (Melanogryllus desertus)
  5. Homlokjegyes tücsök (Modicogryllus frontalis)
  6. Mocsári tücsök (Pteronemobius heydenii)
  7. Pirregőtücsök (Oecanthus pellucens)


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Valódi tücskök

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi tücskök témájú médiaállományokat.