Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Tücskök/Pirregőtücsök

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3125 bájt

Állatok

Pirregőtücsök


Pirregőtücsök
Pirregőtücsök
(Oecanthus pellucens, Syn: -)
Más neve(i): -


A pirregőtücsök a valódi tücskök családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos tücsökfaj.
Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, mediterrán és nyugat-ázsiai faj; elterjedési területe nagyjából megegyezik a szőlőtermesztő vidékekkel. Európában elterjedésének északi határa kb. Hollandiánál húzódik. Magyarországon országszerte elterjedt, sík- és dombvidékeken gyakori tücsök.
A pirregőtücsök testhossza a hím esetében 10-13 mm, a nőstény 11-14 mm, ehhez járul még a 6-8 mm-es tojócső. Testalkata karcsú, törékeny, kissé lapított; habitusában nem hasonlít a többi tücsökre (vagy egyenesszárnyúra). Színe a halvány okkersárgától a szalmasárgától terjed. Hátán és hátsó lábain sötétebb foltok lehetnek. Feje és szájszervei előre irányulnak. Mind első, mind hátsó szárnyai nagyok, átlátszóak, hártyásak és olyan hosszúak, hogy teljesen betakarják a potrohot. A hím szárnyai szélesebbek, végük lekerekített, az elülső és hátsó szárnyak nagyjából egyforma hosszúak. A nőstény szárnyai keskenyebbek és a hátsó pár hosszabb. Mindkét nem potrohfüggelékei (cerkuszai) hosszúak, a nőstény esetében a tojócsőhöz simulva védik azt. A tojócső egyenes, a vége sötétebb, szélesebb, kissé fogazott.
Derékszögben felmeresztett első szárnyainak vibráló összedörzsölésével keltett éneke erős, messzire (akár 100 méterre) hangzó, magas pirregés. Rövid megszakításokkal nagyon sokáig ciripel. Este és éjszaka énekel.
Melegkedvelő. Napsütötte, dél felé néző domboldalak, bokros rétek, legelők, útszélek, szőlők, gyümölcsösök lakója. Többnyire a magas kórókon, bokrokon, alacsonyabb fákon tartózkodik. Közepesen jól repül. Éjszaka aktív, napközben levelek alatt vagy a növények szárához lapulva rejtőzködik. Növényi részekkel, virágokkal, kisebb rovarokkal, lárvákkal táplálkozik.
Kifejlett egyedeivel júniustól októberig találkozhatunk. A nőstény egyesével rakja petéit a növények száraiba; a szőlőkben a fiatal venyigékbe petézve kisebb károkat okozhat. Áttelelés után a lárvák májusban kelnek ki és 5 fejlődési stádiumon mennek át.
Magyarországon nem él hozzá hasonló faj.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirregőtücsök témájú médiaállományokat.