Állatok/Szövőlepkék/Tarka szövőlepke

A lap mérete: 3126 bájt

Állatok

Tarka szövőlepke

---

Tarka szövőlepke

Hím

Tarka szövőlepke

(Endromis versicolora, Syn: -)

Más neve(i): -

Védett rovarok! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

A tarkaszövő a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül valódi lepkék Bombycoidea öregcsaládjába sorolt tarka szövőlepke nem egyetlen faja.

A palearktikus faunatartomány középső sávjának északi részén gyakori, délebbre ritkább. Magyarországon az Északi-középhegység néhány pontján (Zempléni hegység, Észak-borsodi karszt, Bükk) valamint Nyugat-Magyarországon és a Dél-Dunán­túlon figyelték meg; ez utóbbi élőhelyein gyakoribb.

Az imágó feje sötétbarna, sárga gallérral. A tora a gallér mentén sötétbarna, egyébként vörhenyes, a hátán sötétbarna szőrökkel és kétoldalt sárgás ívvel. Elülső szárnya barna, a csúcstér és a szegélytér sötétebb. Mindkét haránt-sáv 1-1 sötétbarna, illetve fehér csíkból áll: a belső enyhén homorú, a külső Z alakot ír le. A tő- és középtér fehéren hintett, a csúcstérben nagy fehér foltokkal, az erek fehér sávban végződnek. A nőstények alapszíne világosabb.

Tojásdad petéje zöld, később megbarnul. Zöld, 16 lábú hernyójának oldala barnával pontozott sárgás. A fej és a tor oldalát éles fehér sáv díszíti. A potrohszelvényen felül 1-1 ferde vonal, a 2-7. potrohszelvényen a légzőnyílások alatt 1 homályosabb fehér sáv látható — utóbbi a haslábak külső oldalán is folytatódik. A 8. potrohszelvény púpos. Szövedéke feketés; bábja barna, sötétebb légzőnyílásokkal.

Magyarország hegyvidékein főleg nyíresekben fordul elő, Délnyugat-Dunántúlon inkább a patakmenti égerligetekben és a dombvidéki égerlápokban. Hernyója májustól nyír- (Betula spp.) és égerfajokon (Alnus spp.) fejlődik.

Az imágók március közepétől májusig repülnek; a hím nappal is. Röpte gyors. Ha kedvező az időjárás, rajzása az alacsonyabban fekvő vidékeken már március közepén elkezdődik, és csak a magasabb hegységekben húzódik el május közepéig. A hím napos időben, a déli órákban röpköd tápnövénye körül vagy az erdőszegélye­ken. A nőstény kora este jelenik meg, fényre is repül. A hím később ismét rajzik, és ilyenkor mesterséges fénnyel, elsősorban higanygőzlámpával jól csalogatható.

A nőstény a tápnövény ágainak végére helyezi el petéit. Hernyója május elejétől él a tápnövényeken, majd a talajon készíti el szövedékét. A báb telel át.

Magyar Wikipédia: Tarka szövőlepke

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények