Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Szövőlepkék/Tölgy-pávaszem

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3817 bájt

Állatok

Tölgy-pávaszem


Tölgy-pávaszem
Tölgy-pávaszem
Tölgy-pávaszem
(Antheraea yamamai, Syn: -)
Más neve(i): tölgy-selyemlepke, japán selyemlepke


A tölgy-pávaszem a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez a szövőlepkék családjába és a pávaszemek alcsaládjába tartozó faj.
Eredeti élőhelye Japán. Európában inváziós faj. Tenyésztési célból hozták be Ausztriába, mivel a hernyója selyemgyártásra alkalmasnak tűnő gubót sző. A kísérlet nem sikerült, és a telephelyről kiszabadult példányok intenzíven terjednek dél és kelet felé.
Magyarországon 1954-ben tűnt fel. Leginkább az ország nyugati feléből ismert, de van már adata a Dunától keletre is[1].
E kimondottan nagy lepke szárnyának fesztávolsága 110–152 milliméter; teste sárga, esetleg barna. A nőstény egyszínű sárga, a szárnya szélén rózsaszín sávval, a "pávaszem" közepe átlátszó. A hím sokkal szebb és színesebb. Nagy, zömök teste hasonlít a többi hazai éjjeli pávaszeméhez, főleg a nagy pávaszemmel téveszthető össze (a viselkedése is hasonló).
Európában főként tölgyesekben és bükkösökben él; erdészetileg nem kártevő. A hernyó polifág; a lombhullató fák levelein él. Az imágók nem táplálkoznak; szájszervük elcsökevényesedett. A mesterséges fény erősen vonzza mindkét ivart, ezért gyakran látni utcai lámpák alatt. Nappal a világos színű falakon feltűnő.
Petéi a nagy pávaszeméhez hasonlóak. A hernyók tavasszal kelnek ki. A kicsi, fekete, „tüskés” hernyó színe a 3. vedlés után zöldre vált. A posztembrionális fejlődés utolsó szakaszában a rágói alatti szövőszemölcsből kibocsátott fonálból szövi azt a gubót, amiben az imágó kifejlődik. Ez a lepke őshazájában jó minőségű selymet ad, de az európai populációé kemény és durva.
Július végétől augusztus közepéig repül. A hím nagy, tollas csápjával keresi a nőstényeket éjjel, de akár nappal is, ha felhős az idő. A nőstény a többi éjjeli pávaszemhez hasonlóan feromonokat bocsát ki, ezeket a hím több kilométerről is megérzi.
Legjobb, ha egy már megtermékenyített nőstény pávaszemet sikerül elkapnunk. A petéket óvatosan helyezzük egy tiszta, műanyag dobozba (pl. haltápos doboz). A dobozt tegyük erkélyre, padlásra vagy más olyan, védett helyre, ahol némi természeti behatás azért éri. Tavasszal vigyük a lakásba, és minden nap nézzük meg, nem keltek-e ki a hernyók. A kis hernyókat tegyük át nagyobb dobozba, etessük friss bükk-, tölgy- vagy más permetmentes falevéllel (alma, szilva). Minden nap háromszor takarítsuk ki a dobozt. Nedves levelet ne adjunk nekik! Ha már kinőtték a dobozt, építsünk nekik terráriumot: műanyag palántázó cserép tetejére rakjunk egy fakeretbe erősített szúnyoghálót. Ha ez is kicsi, akkor csináljunk többet, és osszuk szét benne a hernyókat! 3-4 hét múlva bebábozódnak. A bábokat tegyük egy felnőtt lepkének kialakított terráriumba! A terrárium 1 méter oldalú kocka legyen, és azt erkélyre vagy padlásra tegyük. A bábból a lepke augusztus elején kel ki. A lepke nem táplálkozik. A lepkéket elengedhetjük, de tovább is szaporíthatjuk őket.


Magyar Wikipédia:Tölgy-pávaszem

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
  1. (1987, Nógrádverőce: Somlai Ferenc)