Állatok/Rovarok/Szöcskék/Zöld lombszöcske
Zöld lombszöcske
- (Tettigonia viridissima, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A zöld lombszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába, a rétiszöcskék alcsaládjába tartozó faj.
- Európa egész szárazföldi vidékén elterjedt, Dél-Angliában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. Kedvelt élőhelyei a bokrok és a fák, de a magas kórós gyomvegetáció is.
- A hatalmas termetű, fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal, a nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Ez utóbbi nem nyúlik túl az összecsukott szárnyakon. A homlokától a szárnya hátsó végéig 6 centiméteresre is megnő. Testének különlegessége, hogy hallószerve a mellső lábán található.
- A zöld színükkel kitűnően álcázott rovarokat gyakran csak hosszan tartó, hangos énekük árulja el, ezt a hímek elülső szárnyaik egymáshoz dörzsölésével idézik elő. A kifejlett zöld lombszöcske 6 hónapig él.
- Párzási időben a nőstények keresik fel a hímeket meghallva azok "hegedűszólóját". A nőstény a petéit erős tojócsöve segítségével a talajba vagy a kéregrepedésekbe rakja. A körülbelül 100 pete 5 milliméter hosszú és sötétszürke színű. A petékből csak a következő évben kelnek ki a kis szöcskék. Eleinte a réteken, ott főleg a bokrok közelében élnek, csak július végén alakulnak át kifejlett rovarrá. A lárva és az imágó egyaránt ragadozó életmódú, rovarokkal táplálkoznak.
A zöld lombszöcske közeli rokonai:
Lásd még: Magyar Wikipédia:Zöld lombszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Zöld lombszöcske
