Állatok/Rovarok/Szöcskék/Sávos rétiszöcske
Sávos rétiszöcske
- (Tessellana veyseli, Syn: Tesselana vittata)
- Más neve(i): -
- A sávos rétiszöcske a fürgeszöcskék családjába tartozó szöcskefaj.
- Kelet-és Délkelet-Európában honos. Elterjedésének nyugati határa Kelet-Ausztria pannon régiójában található, míg keleten Dél-Oroszországig terjed. Magyarországon a síkságokon (Alföldön, Kisalföldön, Budapest környékén) gyakoribb, de a dombságokon is megtalálható.
- A testhossza a hím esetében 13-17 mm, a nőstény 14-16 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Kis termetű faj, feje a testéhez képest nagy. Színe a világosszürkétől a sárgásbarnáig terjed és sötéten márványos-foltos. A torpajzs sötét oldalsó lebenyének alsó és hátsó széle fehéres-sárgás. A szem tetejétől sötét alapon vékony fehéres vonal húzódik a torpajzsig. A rövid, sötét foltos elülső szárny a potroh felén ér túl, vége kihegyezett. Ritkán hosszú szárnyú egyedek is előfordulnak. A nőstény tojócsöve kissé hajlott, fekete vagy sötétszürke, töve világosabb.
- Ciripelése halk, inkább az ultrahangtartományba tolódik. Éneke másodpercenként 3-5-szöri érdes szillabusokból áll, melyeket szabálytalan időközönként hallat.
- Melegkedvelő. Száraz, magasabb füvű gyepek, legelők, parlagok, útmenti cserjék lakója. : Mindenevő, a növények mellett kisebb rovarokat, lárvákat is fogyaszt.
- Kifejlett példányaival június végétől szeptember végéig találkozhatunk. Az áttelelő petékből április-májusban kelnek ki a lárvák, amelyek hétszer vedlenek.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Sávos rétiszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Sávos rétiszöcske
