Állatok/Rovarok/Szöcskék/Nagy kúpfejűszöcske
Nagy kúpfejűszöcske
- (Ruspolia nitidula, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nagy kúpfejűszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Európában, Nyugat-Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Afrikában honos; főleg a mediterrán vidékeken gyakori. Az éghajlat melegedésével észak felé terjeszkedik, Csehországban 50 év elteltével 2006-ban újra észlelték. Magyarországon a sík- és dombvidékeken elterjedt, gyakori faj. Inkább a melegebb, alföldi tájakat kedveli, de a déli nyitottságú folyóvölgyekben (pl. a Hernád és a Sajó völgye) északabbra is hatolhat.
- A testhossza a hím esetében 21-26 mm, a nősténynél 23-29mm, ehhez járul még a 17-25 mm-es tojócső. Teste hosszú, karcsú, feje jellegzetesen kúpos. Színe általában zöld, de barnás, sárgás egyedei is ismertek. Szárnyai sárgászöldek, nagyon hosszúak, jóval túlérnek a potrohon; a nőstények esetében a hosszú, kard alakú tojócsövet is eltakarják. Szeme, csápjai, lábszárai is sárgák vagy barnák. Állkapcsa sárga.
- Többnyire este és éjjel cirpel nagyon hosszan, néha több, mint 5 percig. Cirpelése hangos (több, mint 20 m-ről is hallható), egyenletes, érces, olyan mint egy transzformátorállomás zúgása.
- A meleg, párás, dús (legalább 50 cm magas) növényzetű helyeket kedveli. Éjjel aktív és általában a magasabb gyepszintben mozog. Gyors mozgású, félénk faj. Döntően növényevő (éjszaka gyakran látható a füvek virágzatát rágcsálva), ritkán kisebb rovarokat is elfogyaszt.
- A kifejlett szöcskék júliustól októberig láthatóak. A nőstények a levélhüvelyekre rakják petéiket, amelyek áttelelnek. A lárvák 5-6 vedlés után válnak ivaréretté.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy kúpfejűszöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Nagy kúpfejűszöcske
