Állatok/Rovarok/Szöcskék/Karcsú szöcske
Karcsú szöcske
- (Pachytrachis gracilis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A karcsú szöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
- Délkelet-Európában honos, Északkelet-Olaszországtól a Kárpát-medencén és Erdélyen át a Balkán déli részéig (Dél-Görögország kivételével). Magyarországon nem gyakori, főleg a déli hegy- és dombvidékeken él, a Mecsekben van a legnagyobb állománya.
- A karcsú szöcske testhossza a hím esetében 14-18 mm, a nőstény 17-20 mm, ehhez járul a 12-17 mm-es tojócső. Viszonylag kis, törékeny testű faj. Színe vöröses- vagy szürkésbarna, néha sötétbarna, alul zöldes (főleg a lárváknál és fiatal imágóknál) vagy halványszürkés. Torpajzsának oldalsó lebenyei sötétek, pereme viszont fehér. Szárnya csökevényes, hossza a hímeknél kb. a torpajzs fele, a nőstényeknél csak kis sötétbarna pikkely maradt belőle. A comb alsó oldala zöldes. A hím cerkuszai (potrohfüggelékei) hosszúak, egyenletesen vastagok, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve a végén kissé felfelé ívelő, a végén visszavágott.
- Ciripelése alig hallható, inkább az ultrahangtartományban detektálható. Halk, rövid (0,3-0,5 másodperces) cirpelésekből áll, melyekben 4-6 kattogás ismétlődik gyorsan; ezt 2-3 másodpercenként ismétli.
- Sziklagyepek, cserjések, molyhos tölgyesek, bokorerdők, erdőszélek szöcskéje. A magasabb gyepszintben mozog. Melegkedvelő. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni. Ragadozó, kisebb rovarokkal táplálkozik.
- Kifejlett példányai június végétől október végéig figyelhetők meg. A peték áttelelnek és a következő év áprilisában kelnek ki belőlük a lárvák.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Karcsú szöcske
Forrás: Magyar Wikipédia w:Karcsú szöcske
