Állatok/Bagolylepkék/Óriásfoltú aranybagoly
< Állatok | Bagolylepkék
_(31878655070).jpg)
Óriásfoltú aranybagoly
- (Thysanoplusia orichalcea, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A rovarok osztályának a valódi lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkék családjába tartozó, Dél-Európában, Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában honos lepkefaj.
- Az szárnyfesztávolsága 30-34 mm. Elülső szárnyának alapszíne vörösbarna vagy sötétbarna. A szárny szélén (a szegély kivételével) és középterének közepén nagy, vastag L-alakú, aranysárga folt található, amely a szárny területének kb. felét teszi ki. Ennek külső részén alig látható, cakkos keresztvonal halad át. A rojt barnás.
- Hátulsó szárnya fényes, világos bronzbarna, a szegély felé sötétebb. Elülső szárnyának fonákja sötét sárgásszürke, sötétebb, elmosódó, megtörő keresztvonallal. A hátulsó szárny fonákja tompasárga, a külső keresztvonal finom, nagyon homályos, a középső holdfolt jól látható.
- Változékonyságaa nem számottevő.
- Hernyója sárgászöld vagy élénkzöld, szelvényhatárain világosabb. Oldalain egy-egy fehér vonal fut, légzőnyílásai fehérek, keretük fekete. Feje zöld, oldalain egy-egy fekete sáv látható. Bábja halványsárga, felső része barnásvörös.
- A sötétebb és kisebb szárnyfolttal rendelkező nagyfoltú aranybagoly hasonlít hozzá.
- Dél-Európában, Kelet- és Dél-Afrikában, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában honos. Trópusi-mediterrán faj, kóbor egyedei néha Németországig, sőt Angliáig is eljutnak. Magyarországon eddig egyszer (2019-ben Szakályon) észlelték egy példányát.
- Bozótosok, szurdokok, kertek lakója. A trópusi-szubtrópusi területeken évente több nemzedéke felnő, a generációk folyamatosan követik egymást. Hernyói polifágok, többféle lágyszárú növény leveleit fogyasztják. A kifejlett hernyó napközben többnyire a tápnövény tövében rejtőzik.
Forrás: Magyar Wikipédia: Óriásfoltú aranybagoly
