Állatok/Csüngőlepkék/Fehérgyűrűs csüngőlepke

Állatok

Fehérgyűrűs csüngőlepke

---

Fehérgyűrűs csüngőlepke Fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica, Syn: -) Más neve(i): - A fehérgyűrűs csüngőlepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék családjához tartozó faj. Elterjedése, élőhelye A Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna–Tisza közén elterjedt. Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.) Alfajai Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható. Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni. Megjelenése A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is. Életmódja A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Közönséges ínfű Ajuga genevensis, Vajszínű ördögszem Scabiosa ochroleuca · Galambszínű ördögszem Scabiosa columbaria, Mácsonya Dipsacus fajokon, pl: Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus, és földi bodza, vagy gyalogbodza Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Növények/L/Lotusfajokon, Pl.:SzarvaskerepLotus corniculatus. Veszélyeztetettsége Magyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj. Magyar Wikipédia: Fehérgyűrűs csüngőlepke Magyar Wikipédia: Fehérgyűrűs csüngőlepke 2011. március 1., 06:33 (CET) Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1