Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3952 bájt

Fehérgyűrűs csüngőlepke


Fehérgyűrűs csüngőlepke
Fehérgyűrűs csüngőlepke
(Zygaena carniolica, Syn: -)
Más neve(i): -


A fehérgyűrűs csüngőlepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék családjához tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

A Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja.
Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna–Tisza közén elterjedt.
Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.)

Alfajai[szerkesztés]

Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható.
Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is.

Életmódja[szerkesztés]

A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Közönséges ínfű Ajuga genevensis, Vajszínű ördögszem Scabiosa ochroleuca · Galambszínű ördögszem Scabiosa columbaria, Mácsonya Dipsacus fajokon, pl: Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus, és földi bodza, vagy gyalogbodza Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Növények/L/Lotusfajokon, Pl.:SzarvaskerepLotus corniculatus.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés]

Magyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj.


Magyar Wikipédia: Fehérgyűrűs csüngőlepke


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia:Fehérgyűrűs csüngőlepke 2011. március 1., 06:33 (CET)


Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérgyűrűs csüngőlepke témájú médiaállományokat.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Fehérgyűrűs csüngőlepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)