A rovarok fogyasztása meglehetősen gyakori, Észak –Amerika és Európa országain kívül a „bogárnasi” teljesen hétköznapi ropogtatni való. A rovarevő országokban valószínűleg nem létező betegség a rovarfóbia, hiszen például Bangkok utcáin lépten-nyomon belebotlunk egy-egy sült szöcske, pók vagy skorpió árusba.
A rovarok tápértéke meglepően magas, igen sok fehérjét, fontos zsírsavakat és vitaminokat tartalmaznak, és aki eddig hisztérikus állapotba került, amint egy legyet látott a levesében, az jobb, ha megtudja: a szárított rovartetemekből készült liszt és kukacdara felhasználható, ezért gyakran fel is használják a csokoládék és chipsek gyártásához.