Kertészet/Cincérfélék/Feketevégű karcsúcincér
< Kertészet | Cincérfélék
(Stenurella melanura szócikkből átirányítva)![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Leptura.melanura.-.calwer.41.14.jpg/200px-Leptura.melanura.-.calwer.41.14.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Strangalia_melanura_-_side_%28aka%29.jpg/200px-Strangalia_melanura_-_side_%28aka%29.jpg)
Feketevégű karcsúcincér
- (Stenurella melanura, Syn: Leptura melanura)
- Más neve(i): -
- Védett rovarok! - Eszmei értéke:0 000,- Ft. (2016)
- A feketevégű karcsúcincér a rovarok osztályának a bogarak rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjéhez és a cincérfélék családjához tartozó faj.
- A feketevégű karcsúcincér elterjedési területe egész Európa. Magyarország hegy- és dombvidékein az egyik leggyakoribb cincérfaj, de az Alföld erdős területein is előfordul.
- A feketevégű karcsúcincér 7-12 milliméter hosszú. Teste mélyfekete. A nőstény szárnyfedői vörösek, fekete csúccsal és a pajzsocskáig el nem érő széles varratsávval, a hímé vörösesbarnák, a varratuk és a csúcsszegélyük elmosódottan fekete. A hím karcsúbb. A kétöves karcsúcincértől (Stenurella bifasciata) nehéz megkülönböztetni. Annak azonban a potroha részben vörös, illetve a nőstény szárnyfedőin a közép mögött széles fekete harántcsík látható, amely a varraton összeköttetésben áll a fekete szárnycsúccsal.
- A feketevégű karcsúcincér lomberdők és velük határos virágos rétek lakója. A kifejlett bogarak májustól szeptemberig cickafark, vadmurok és más növények virágzatán tartózkodnak. A lárvák tölgyek, juharok, luc- és erdeifenyők ágaiban élnek. A lárvák elhalt faanyaggal táplálkoznak.
Forrás: Magyar Wikipédia:Feketevégű karcsúcincér