Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Címerképek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Emberek

[szerkesztés]

Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.

Testrészek

[szerkesztés]

Emberek rang és foglalkozás szerint

[szerkesztés]

Egyházi személyek és szentek

[szerkesztés]

Képzeletbeli lények

[szerkesztés]

Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté. Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.

Egyéb emberek

[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan ember, mely nem határozhtó meg pontosabban vagy nem sorolható be a fenti kategóriákba.

Tárgyak

[szerkesztés]

A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.

Fegyverek

[szerkesztés]

Közlekedési eszközök és részeik

[szerkesztés]

Munkaeszközök és műszerek

[szerkesztés]

Az öltözet és részei

[szerkesztés]

A fejtől a talpig követik egymást.

Épületek, építmények és részeik

[szerkesztés]

Berendezési tárgyak

[szerkesztés]

Hatalmi és méltóságjelvények

[szerkesztés]

Hangszerek

[szerkesztés]

Edények és tárolóeszközök

[szerkesztés]

Használati tárgyak

[szerkesztés]

Egyéni és csoportjelképek

[szerkesztés]

Ételek és nyersanyagaik

[szerkesztés]

A műveltség eszközei

[szerkesztés]

Állatokhoz kapcsolódó tárgyak

[szerkesztés]

Egyéb tárgyak

[szerkesztés]

Állatok

[szerkesztés]

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók

[szerkesztés]

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

Madarak

[szerkesztés]

Patások

[szerkesztés]

Ide tartoznak a páros- és paratlanujjú patások.

Rágcsálók és rovarevők

[szerkesztés]

Egyéb emlősök

[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

Hüllők és kétéltűek

[szerkesztés]

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illeteve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

Gerinctelenek

[szerkesztés]

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.

Egysejtűek

[szerkesztés]

Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok. Az élesztőgonbák talán előfordulnak egyes sörfőző céhek hagyományos címereiben.

Képzeletbeli állatok

[szerkesztés]

Egyéb állatok

[szerkesztés]

Természeti tárgyak és jelenségek

[szerkesztés]

Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.

Növények

[szerkesztés]

A növényeket először a gyakoriságuk (rózsa, liliom), majd a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.

Virágok

[szerkesztés]

Mezőgazdasági növények

[szerkesztés]

Fák és cserjék

[szerkesztés]

Termések és levelek

[szerkesztés]

Indák és vízinövények

[szerkesztés]

Növényzeti takaró

[szerkesztés]

Egyéb növények

[szerkesztés]

Ide tartoznak a gombák, páfrányok stb. és a meghatározhatatlan növények.

Egyéb címerképek

[szerkesztés]

Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a mesteralakok közé sorolja őket.