Heraldikai lexikon/Mellvért

Névváltozatok:
mellvas (Nagy Iván), vasmell (Bárczay 2.), kuracin, kuracél (NySz. II. 471.), thoracopoeus: mely-vas, pántzél tsináló (Pápai/Bod 616.), thorax: melyre-való ſzoros köntös, subuculae thorax laneus: szorító foſzlány, dolmány-alá-való ſubitza, thorax aheneus: fegyver derék (uo. 616.), cataphracta: vas derék, milites cataphracti: vasas vitézek (uo. 101.), crupellarius (Tac[itus]): merö́-vasas vitéz (uo. 174.), lorica: pántzél, mely vas, loricatus: pántzélos, vasas (uo. 375.), thoracopœus: mely-vas, pántzél tsináló (uo. 616.)
Rövidítések

A mellvért a lovagi páncélzat legnagyobb felületű része. Már az ókori görögök és rómaiak, valamint a barbár népek is használták.

A legfontosabb belső szerveket védte, ezért a vértezet legjelentősebb darabja volt, melyet gyakran gazdagon díszítettek. A mellvért megjelenik önálló címerképként is. (Vö. apród)

A páncélgyártók és a fegyverderékkészítő mesterség között jelentős különbség volt. A páncélmű, az ún. merő (teljes) páncél sodronyból szőtt ujjakból, sisakból és kesztyűből állt, a fegyverderékmű pedig acélos vaslemezből készült fegyverderékból, sisakból és karvasakból tevődött össze.

A páncélgyártás fejlett mesterségnek szímított a nagyobb városokban. A háborús időkben Kassa városát a külföldi páncélgyártók is szívesen felkeresték. Menslick Dávid, boroszlói lakos 1567-ben kereskedik Kassán kriegsrustungokkal (hadi vértekkel). Aman Henrik, braunschweigi fegyverderékgyártó az 1570. évben itt akar megtelepedni, Helman Lukács nürnbergi páncélgyártó biztatására. Az 1584. évben Wissmüller Menyhért, fegyverderékgyártó hagyatékát keresik Kassán, mert Wissmüller Augsburgban kitanulván mesterségét Weisser Pongrácnál, állítólag Kassára jött és itt néhány év előtt elhalt. Gergely eperjesi páncélgyártó az 1535. évben, Antal és Gáspár lőcsei fegyverderékgyártók 1565-ben említtetnek. Lemezcsináló Ádám besztercei lakos 12 mázsa pysklóczot vásárolt Kassán az 1594. évben.189.