Heraldikai lexikon/Sárkány

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Heraldikai lexikon(Sárkány szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
szárnyas hüllő (Kárász Leó ArchÉrt. 1905. 129.[1]), sárkány-kígyó (Csoma Sírkövek, Dobó István sírja Turul 1887/4.[2]), sárkánygriff (Magyar Kálmán ArchÉrt. 1975. 128.[3]), lótestű sárkány (uo. 129.[4]), madártestű sárkány (Balogh Jolán ArchÉrt. 1929. 144.[5]), tagozott sárkány (Myskovszky Ernő ArchÉrt. 1908. 80.[6]), draco: sárkány, draco jubatus: serényes sárkány <sörényes s.>, [d.] aligus: szárnyas [s.], [d.] sævus: kegyetlen [s.], [d.] squamoſus: hal-héjas [s.] (Pápai/Bod 221.), SÁRKÁNYFOG, (sárkányfog) ösz. fn. Néphit szerént, ha földbe ásod a sárkányfogat, tömérdek sárkány csírázik ki belőle ; innen a ,sárkányfog' azt teszi : roszból több rosz származik. (Czuczor-Fogarasi V/3. 716.[7])

fr: dragon, en: dragon, la: draco, de: Drache
Rövidítések

Sárkánygyík
IV. Béla dénárja
IV. László (1272-1290) dénárja
IV. László dénárja
Ottó magyar király dénárja
Sárkánygyík (négylábú sárkány) pajzstartók báró Bruckenthal Mihály címerében, 1790
Díszítés a Cassianus-kódexből, II. Ulászló címerével
A Cassianus-kódex 3. könyvének címlapja
Sárkányfogak Amade Mihály címerében, 1592

Flag of Wales (1959–present).svg

A sárkány a címertanban általában kétlábú állat. A görög draconta szó, melyből a sárkány neve a legtöbb nyelvben származik a 'figyelni, őrködni' jelentéssel bír. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, feje a krokodiléhoz, vagy a grifféhez hasonlít, (az angol heraldikában) hosszú (nyílvégű) kacskaringós farka van (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén két pikkelyes lábbal, úszóhártyás (sas)karmokkal, gyakran sarkantyúval. Állva, fekve, gyakran Szt. Györgygyel ábrázolják. A szokványos póza ágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: 'sans' wings] is előfordul. A szájából gyakran törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál.

A kétlábú sárkányokat összefoglaló névvel sárkánykígyóknak is lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz és a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó is (en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’). Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába van (azokon saskarmokkal). A szájából általában nem tör elő tűz. A kinyújtott nyelve villás. Sárkány látható a Hermán nemzetség címerében, melynek szarvai is vannak.

A címertanban a kétlábú sárkánytól megkülönböztetik a négylábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket összefoglaló névvel sárkánygyíkoknak lehet nevezni. A négylábú sárkányokat a címertanban a heroldok hozták létre a 15. században. Ide tartozik a szűkebb értelemben vett sárkánygyík (en: dragon, cs: saň), a heraldikai hidra, stb.

A kínai sárkány (en: long) teste hosszú, kígyószerű. Általában négy vagy öt ujja van, szárnya nincs. A keleti sárkányokat három vagy kevesebb ujjal szokták ábrázolni. Gyíkszerű, megnyúlt testű, szárnyatlan, pofaszakállas lények. A koreai sárkánynak és a japán sárkánynak három ujja van. A heraldikában három vagy kevesebb ujjal ábrázolják. A kínaiak különbséget tesznek a sárkányok ereje, színe és kora között. A vörös vagy fekete sárkányok nagyon vadak, de nem olyan erősek, mint a sárgák. Ezeréves kígyótojásból kelnek ki, vagy a vízi kígyók 500 év elteltével sárkányok lesznek. Ezer év múlva a sárkánynak négy lába és szakálla nől. Másik 500 év múlva szarvai nőlnek, majd 3 ezer év múlva a teljesen kifejlett sárkánynak szárnya lesz. A sárkányoka a felhők alakjaiban láthatók.

A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsóteste uszonyos haltestben végződik.

Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsóteste a sárkányé.

A sumérok sárkányának neve tiamat volt, ami egy nagy nősténysárkány, két lábbal és szarvakkal. Az amerikai seneca indiánok legendáinak gaasyendietha sárkánya vízben él és a szájából tüzet okád.

Vö. baziliszkusz, opinikusz , griff, tengeri kígyó

6597-wyvern.jpg

A Lackfi címer sárkánya
„Sárkány és sárkányfej” Mátyás király könyvtárából, Pierre Choque művének londoni kéziratból (BL. Stowe, 584. f. 78.)

Kacic.svg

Amfitérium (en: amphiptere), avagy repülő (sárkány)kígyó (en: flying serpent) van a horvát Kačić (Kacsics) család beszélő címerében, mely egyike volt azon 12 horvát nemzetségnek, akik 1102-ben Kálmán királlyal megkötötték a Pacta coventa szerződést Horvátország csatlakozásáról Magyarországhoz(nem tévesztendő össze a Kacsics nemzetséggel). A horvát név jelentése szárnyas kígyó (sárkány). Néha szárnyas kígyóként is ábrázolják. Nem tévesztendő össze a mezoamerikai tollas testtel ábrázolt tollas kígyóval (ketzalkóatl). Ha egy kígyótestten sárkányszárnyak láthatók, heraldikai pitonról (en: heraldic python) vagy jaculusról (repülő kígyóról) is beszélhetünk.

Amfitérium
Amfitérium, jaculus, heraldikai piton

A sárkánykígyóhoz hasonló lény a sárkányvipera (vipera, la: vipera, fr: adder, guivre, vuivre, wivre, woutre). A bestiáriumk (és Hérodotosz) szerint nőstény vipera úgy fogan meg, hogy a hím fejét a szájába veszi, majd leharapja a fejét és a hím elpusztul. A vipera ivadékai úgy jönnek a világra, hogy kirágják magukat a külvilágra az anyjuk oldalán át és a nőstényvipera elpusztul. Physiologus szerint (3. század, Y-változat) a hím vipera egy férfira, és a nőstény vipera a derekáig egy nőre emlékeztet, de az alatt krokodilfarka van. Ez az oka annak, hogy a nősténynek a száján keresztül kell megfogannia, és annak is, hogy az ivadékoknak az anyjuk oldalán kell magukat átrágniuk. Sevillai Izidor szerint (7. Század, Etimológiák, 12. könyv, 4:10-11.) a viperát azért nevezik így, mert erővel (vi-pariat) ad életet. Pierre de Beauvais (13. sz., Bestiaire) szerint a vipera elmenekül a meztelen ember elől, de megtámadja azt, aki fel van öltözve. (Ezt a viselkedést tulajdonították a kígyóknak is.)

A hidra fejeinek száma változó. Általában kilenc- vagy hatfejű, de lehet háromfejű is (de Bara 85, 143). Ezek számát meg kell adni a címerleírásban. A görög mitológiában kilenc feje van, melyek közül a középső halhatatlan. Ha levágják az egyik fejét, az visszanől. Amikor Herkules a hidrával harcolt, és levágta az egyik fejét, két újabb nőtt ki helyette. Végül a újabb fejeket a fáklyájával égette le és a halhatatlan fejet egy szikla alá temette. A hidravérbe mártott nyíthegyek mérgezőek voltak. Később Herkules véletlenül egy ilyennel lőtte le Kiront. A hidra természeti előképe a polip lehetett.

Fojtósárkány (lindworm)

A szárnyak nélküli kétlábú sárkány a fojtósárkány (en: lindworm, de: Lindwurm). Az angol heraldikában szárny nélküli kétlábó sárkány, gyakran mérgező harapással. A norvég heraldikában a lindorm a sárkánykígyónak felel meg. A norvég heraldikában a lindorm értelme megfelel a 'tengeri kígyónak' is (sjøorm).

A lábak és szárnyak nélküli kígyótestű, de sárkányfejű lények a tengeri vagy vízi sárkányok (en: guiver dragon, worm dragon, sea dragon). A fején szarvak és állszakáll is van. Féregsárkánynak is nevezik. A legenda szerint kizárólag vízisárkányok, a folyókhoz és tavakhoz közeli erdőkben élnek. Régen a folyómenti városok lakosai azért féltek tőlük, mert a hiedelem szerint betegségeket hoznak a városra.

A taraszkon (fr: tarasque, it: tarasca) Provence-i sárkányszerű képzeletbeli lény, mely Szent Márta legendájában szerepel. Oroszlánfejű lény, hat rövid, medveszerű lábbal, ökörszerű testtel, melyet teknőspáncél borít. A pikkelyes farka skorpiótüskében végződik. Megtalálható a franciaországi Tarascon címerében.

http://legenda.bloglap.hu/cikkek/sarkany-fajtak-kevesbe-ismertek-1-52707/

Címerhatározó/Lackfi címer

Címerhatározó/Lo-Presti címer

Vö. párduc, hidra