Heraldikai lexikon/Alerion

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Heraldikai lexikon(Alerion szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
alerion
Arany alapon vörös harántpólyán három alerion Lotharingia címerében‎

Névváltozatok:
csonkasas (Bárczay 145.), csonka törpe sas (Bertényi Új m. címertan 77. l.), apodes: lábatlan fetskék (Pápai/Bod 53.), apus, apodis: lábatlan fetske (uo. 57.), manucodiata: paraditsom madár, lábatlan fetske (uo. 384.)

fr: alérion, de: Alerion, gestümmelter Adler, Adler ohne Schnabel und Füsse, en: alerion, eagle without beak and legs, es: álerión, it: alerione, la: aquila mutila, alerio, minor aquila

Rövidítések

Az alerion (fr.) fegyverzet (csőr és lábak) nélküli kisebb sas. A heraldikában kitárt szárnyakkal, csőr és karmok nélkül ábrázolják. A csőre nagyjából a 16. század óta maradt el. A francia heraldikusok szerint a külföldieken aratott győzelmet jelképezte. Az ófrank *adhalarjo, ógall Aliers kifejezés fosztogató madarat jelent, mely végső soron a latin aquilario 'kis sas' szóból ered és a sas (aquila) diminutívája.

A csőr és a lábak elhagyása a francia heraldika egyik jellegzetes ábrázolásmódja. Előfordul például a rigók (fr: merlette) címertani ábrázolásánál is.

Úgy tartják, hogy a Lotharingiai-ház, mint a tartomány anagrammját vette fel a saját címerébe. Mathieu, lotharingiai herceg fiai 1096-ban még kis sasokat (fr: aiglettes), nem alerionokat viseltek. Lotharingia (fr: Lorraine) címerében az alerion a 13. század óta előfordul, bár egyes nézetek szerint a 15. század előtt nem mutatható ki. Egyes szerzők szerint lotharingia hercege Jeruzsálem ostromakor egyetlen nyíllal három madarat lőtt le egyszerre.

A Habsburg-ház kihalása után a Habsburg-Lotharingiai uralkodócsalád címerében és így Magyarország közép- és nagycímerében is megtalálható.


Az alerion a bestiáriumokban[szerkesztés]

A középkori bestiáriumok szerint a sashoz hasonlít, ő a madarak ura. Tűzszínű, nagyobb a sasnál és szárnyai borotvaélesek. Csak egyetlen pár él a világon és amikor a nőstény tizenhat éves, két tojást tojik és ezeket tizenhat nap alatt költi ki. Amikor a fiókák világra jönnek, szüleik más madarakkal a tengerhez repülnek, belemerülnek és elpusztulnak. A többi madár visszatér a fészekhez, hogy gondoskodjon a kis alerionokról egészen addig, amíg kirepülnek a fészekből.

Ez a történet Pierre de Beauvais Bestiaire (1218 előtt) című művéből ismert és hasonló módon tudósít az alerionokról Prester John a kelet csodái között.

Az alerion eredete részben a főnixével függhet össze. Az avalerion olyan indiai madár, melyből csak egyetlen pár van a világon és hatvan évenként két tojást költenek ki, majd a szülők vízbe fulladnak.

Lásd még[szerkesztés]

sas (heraldika)