Kertészet/Lepkefélék/Repcelepke

A lap mérete: 4142 bájt

Kártevők

Repcelepke

---

Repcelepke

Repcelepke-tojása

Repcelepke

(Pieris napi, Syn: -)

A repcelepke () a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

A repcelepke elterjedési területe egész Európa, a legtávolabbi sarki térségek kivételével. Az atlanti-óceáni szigeteken és Krétán hiányzik. A nem veszélyeztetett fajok közé tartozik; általánosan gyakori és mindenütt látható.

Alfajai

   Pieris napi adalwinda
   Pieris napi atlantis
   Pieris napi britannica
   Pieris napi carlosi
   Pieris napi hulda
   Pieris napi japonica
   Pieris napi kaszabi
   Pieris napi keskuelai
   Pieris napi lappone
   Pieris napi lusitanica
   Pieris napi maura
   Pieris napi melaena
   Pieris napi meridionalis
   Pieris napi migueli
   Pieris napi mogollon
   Pieris napi muchei
   Pieris napi napi
   Pieris napi napoleon
   Pieris napi pallidisima
   Pieris napi pseudobryonaie
   Pieris napi santateresae
   Pieris napi segonzaci

Elülső szárnya 2-2,5 centiméter hosszú. A tavaszi és nyári alakok nagysága és színezete is eltérő, a nyári alak 2,5 centiméter hosszú elülső szárnyával jóval nagyobb. A nemek is eltérő színűek, a legfontosabb különbségek itt is a színek élénkségében, a pikkelyezettség kiterjedésében, valamint az elülső szárny külső szegélyén levő fekete folt méretében érhetők tetten. A nőstény elölső szárnyán fölül rendszerint két petty van; a hímén csak egy. A hátulsó szárny fonákjának alapszíne citromsárga, és fontos határozó bélyege az erek melletti zöldes- vagy barnásszürke hintés. Számos színváltozata ismert; sárga alakja, a f. flava.

A repcelepke nyílt területek lakója, ahol a nyirkos helyeket különösen kedveli, továbbá erdei réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A répalepkéhez hasonlóan vízigényes faj. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel.

A repcelepkének évente három nemzedéke van, közülük a III. csak meleg, napos években vagy melegebb területeken (például Magyarországon) fejlődik ki tökéletesen. Az I. nemzedék márciustól május végéig, a II. június-júliusban, a III. pedig augusztustól október végéig repül. Késő ősszel már alig találunk aktív lepkéket. Az I. nemzedék hernyói augusztus-szeptemberben, a II. júniusban, a III. pedig augusztusban láthatók. A hernyó tompazöld színű, felül fekete szőrű mirigypontokkal. A légzőnyílások (stigmák) szegélye sárga. A hernyók különböző keresztesvirágúakon élnek, így a repcén (Brassica napus), a kakukktormán (Cardamine amara), a vízitormán (Nasturtium officinale), a toronyszálon (Turritis glabra), az ikravirágon (Arabis alpina), a kányazsomboron (Alliaria petiolata) és más lágy szárú növényeken. Olykor tömegesen elszaporodva komoly károkat okoznak. Bábja halvány szürkészöld, fekete pontokkal, az áttelelő bábok fehéresek, rajzolat alig található rajtuk. A báb övszerű szállal növények szárához rögzítve telel át.

Magyar Wikipédia: Repcelepke

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Repcelepke

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935