Az orvosi vízitorma, a keresztesvirágúak rendjébe, ezen belül a káposztafélék családjába tartozó vízinövényfaj.
Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke. Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizekben nem jellemző.
Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal.
Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal.
Fűszeres íze és a benne található értékes hatóanyag miatt több országban is közkedvelt saláta alapanyag.
A természetgyógyászatban is használt a növény, hiszen remek vértisztító, ezen kívül fáradtság és levertség ellen is hatásos.
A vízitorma termesztése nem bonyolult, hiszen semmi másra nincs szüksége, mint nedves, vizes helyre, ahol növekedhet. Ez lehet egy napos vagy félárnyékos fekvésű vízpart, de akár egy egyszerű vizes vályú, vagy lavór is, a lényeg hogy a talaj mindig nedves legyen. Vízitorma vetőmag ma már egyre többször fellelhető a nagyobb bevásárlóközpontok kertészeti részlegén, vagy a nagyobb kertészeti áruházakban.
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;