Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Lepkefélék/Kukoricamoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Ostrinia nubilalis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 4632 bájt

Kártevők

Kukoricamoly


Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nősténye
hímje
Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén
Kukoricamoly
(Ostrinia nubilalis, Syn: -)
Más neve(i): -
A kukoricamoly a valódi lepkék közül a fényiloncafélék családjában a tűzmolyok alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Eredetileg eurázsiai faj, de (valószínűleg a cirokfélékkel) – a huszadik század elején áthurcolták Észak-Amerikába is. Nem tudjuk biztosan, hogy mikor találkozott először a kukoricával, de azóta robbanásszerűen terjed: megtelepedett már a Távol-Keleten, Észak-Afrika keleti részén és a közép-amerikai szigeteken (Antillák stb.) is. Nagy-Britannia és Észak-Európa kivételével egész Európában elterjedt, de nagyobb károkat csak Dél- és Délkelet-Európában okoz.
A Kárpát-medencében az alföldeken és a dombvidékeken (500–700 m alatt) általánosan elterjedt; komolyabb károkat a medence déli részein (Vajdaság, Bácska), a Tiszántúl déli felén, a Nagy-alföldön a Duna mellett és Erdélyben a Mezőségben okoz.

Megjelenése

A hím szárnya barna, a nőstényé agyagsárga. A haránt irányú minták a hímen sárgásfehérek, a fakóbb színű nőstényen szürkés vörösek, illetve barnák. Testhossza 25–40 mm. Az első pár szárny viszonylag széles; fesztávolsága 24–32 mm.

Életmódja

A vegetációs időszak hosszától függ, hogy egy évben hány nemzedéke kel ki – így például Észak-Amerika déli partvidékén négy, a kontinens északi részén egy. Hazánk az egy- és kétnemzedékű populáció határterülete: a Magyar Középhegységtől északra inkább egy, délre inkább két, ritkán három nemzedéke van.
Nagyon polifág faj: csak az USA-ban több mint 200 tápnövényét írták le. A volt Szovjetunióban is több mint 50 kultúr- és 100-nál több egyéb növényen ismerték kártételét.
Mielőtt találkozott a kukoricával, egyik legáltalánosabb gazdanövénye valószínűleg a vadkomló volt; ezen még ma is rendszeresen megtalálható.
Hazánkban ma legfőbb termesztett tápnövényei a kukorica mellett a köles és a kender. Alkalmilag megtelepedhet a paprikán és más termesztett, illetve gyomnövényen is. A telet leggyakrabban a talajban elfekvő kukoricaszárban vészeli át a hernyó. A hernyók fagytűrése igen jó, a hosszan tartó és erős hidegeket (-15 °C) is kibírják, ezért lábon álló, vagy talajon levő kukorica szárban is képesek áttelelni. Az első nemzedék rajzása hazánkban már május végétől várható július elejéig. A második nemzedék imágói július vége és szeptember közepe között jelennek meg.
Jelentősége évjáratonként változik. Hazánk melegebb éghajlatú részein, ahol két nemzedéke van, több kárt okoz, mint ott, ahol hűvösebbek a nyarak. A fiatal hernyók a tápnövény leveleit és virágját, később annak szárát rágják belülről.
Kukoricában a kukoricamoly lárvái ellen a nagy hatékonyságú a (240 g/l metoxifenozid tartalmú) Runner 2F rovarölő szer. Hatását elsősorban gyomorméregként fejti ki, de van kontakt hatása is.
A készítmény kijuttatása a rajzáscsúcstól számított 2-4 nap múlva szükséges (vagy ha a feromon csapda több mint 5 db lepkét fog naponta). A repülő imágók ellen piretroid tartalmú rovarölő szer kiegészítés javasolt. Egy tenyészidőszakban 2 alkalommal lehet egy területen kijuttatni.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1

A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.

Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Kukoricamoly, 2011. március 1., 06:36 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kukoricamoly témájú médiaállományokat.