Heraldikai lexikon/Címerbővítés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
bővített czímer (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 135.[1]), nagyobbított czímer (Medzihradszky Adolf címerrajza 1904, Kubinyi címer [2]) augmentáció, nagyítás, címer javítás

de: Wappenbesserung, Wappenvermehrung
Rövidítések

Szathmáry György emléktáblája Kassáról, rajta a Mátyás király által 1492-ben bővített címerével, melyet a felirat verses formában mond el

Címerbővítés, a címer mezőinek, ábráinak, külső díszeinek (sisak, sisakdísz, pajzstartők stb.), színezésének stb. bővítése új címerelemekkel. Hasonló, mint a címerjavítás és nem is feltétlenül szükséges köztük különbséget tenni. Míg a címerjavításkor általában a fejedelem vagy az ország címerének címerábrájával, színével vagy valamilyen külső címerrésszel (sisak, korona, pajzstartó stb.) javítják a címert, a bõvítéskor bármilyen alakkal. A címerjavításkor a címerszerző az címer adományozójától valamilyen kiváltságot is nyer a javított címer viselésével kapcsolatban. Kezdetben a nemesek saját maguk változtatták meg a címerüket és részben ezt tovább folytatták (pl. a címertöréskor), de később a változtatásokat már jóvá kellett hagynia az uralkodónak.

Hunyadi cs. bõvített czímere.PNG

Bővített címer pl. a Hunyadiak 1453-as grófi címere, ahol az új címerkép, az oroszlán van a 2. ás 3. mezőben, tehát a kevésbé előkelő helyen, a holló, az ősi címerkép pedig az 1. és 4. mezőben, az előkelőbb helyen. Hunyadi János 1455-ös és Hunyadi László 1456-os pecsétjén viszont az oroszlán van az 1. és 4., a holló pedig a 2. és 3. mezőben, az alakok pedig jobbfelé fordulnak, nem balfelé, mint az armálisban, ahol pajzs balfelé dől, tehát az alakokat is balfelé kellett fordítani és engedelmeskedniük kellet a heraldikai udvariasság szabályainak is.

A címer bővítése különféle módon történhet. 1. Új címer felvétele a régi helyett. 2. A régi címer részleges megváltoztatása (pl. a címerábra áthelyezése a sisakdíszbe; a színek megváltoztatása; a rangjelölő eszközök megváltoztatása, mint pl. a sisakkoszorú felváltása sisakkoronával, a csőrsisak felváltása tornasisakkal; a címerábra, a sisakdísz vagy a pajzstartók megváltoztatása; az uralkodó monogramjának felvétele stb.). 3. A címer bővítése új ábrákkal mezőkkel, sisakokkal, sisakdíszekkel.

A bővítés utalhat új házassági kapcsolatokra, új birtokok megszerzésére, a címerviselő hőstettére. Buda 1530-as ostroma után János király új címert és kiváltságokat adományozott a budai polgároknak, amiért megvédték fővárosát a habsburgoktól, Lodovico Grittinek pedig kormányzói kinevezése után megengedte, hogy címerét orszlánfejjel bővítse.

A címerbővítés ellentéte a diminúció (Új Idők Lexikona, XV. 3626.), a címer egyszerűsítése vagy értékének csökkentése (de: Wappenminderung). Ez tötrénhet úgy, hogy a címerviselő az összetett címer helyett visszatér az egyszerűbb ősi címerhez, pl akkor, ha a címert rá akarja vésetni a pecsétgyűrűre vagy családi címerét a személyes használatkor egyszerűbb formában használja. Máskor a címer értékének csökkentését az uralkodó rendelte el, ha a címerviselő kiesett a kegyeiből. Féleg a renitens városokkal és családokkal szemben alkalmazták. Történhetett pl. úgy, hogy a címerállat fejére sisakot helyeztek vagy különféle mellékjegyeket alkalmaztak. Egyes régi heraldikusok ún. szégyenjegyeket is megkülönböztettek, ezek azonban inkább csak elméleti felvetések, mivel önként aligha használta volna valaki is a címerét a megbélyegző címerelemekkel.

Lásd még[szerkesztés]

címerjavítás