Heraldikai lexikon/Címerjavítás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A címerjavítás az eredetileg viselt címer bizonyosfajta megváltoztatása egy előkelőbbnek, "nemesebbnek" tartott szín, egy további címerábra, pajzstartók használatba vétele, a pajzs újabb mezővel történő tagolása stb. által, rendszerint uralkodói kiváltságként és jóváhagyás mellett.

Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.
Doncs mester címerjavító oklevele, 1327

Névváltozatok:
bõvített czímer, javított czímer (Bárczay 6.), czímerszínek változásai (Deák Farkas, Turul 1883/3. 110.[1]), augmentáció
fr: armoiries chargées, en: augmentation of honour, de: Wappenbesserung, cs: polepšování erbů, rozmnožení erbbu, rozhojnění erbu
Rövidítések

A címerjavítás vonatkozhat pusztán a színek megváltoztatására vagy a címer bővítésére új címerábrákkal (melyek a címerviselő nevezetes tetteire utalnak), mezőkkel, külső címerrészekkel, mely a címerviselőt néha valamilyen külön joggal is felruházza. A címerhez hozzá lehet adni új pajzsfőt, telket, sisakokat, sisakdíszeket és meg lehet változtatni a sisak típusát, a sisakkoszorút sisakkoronára lehet cserélni, stb. A "címerjavítás" gyakran csökkenti az eredeti, egyszerűbb címer művészi értékét, azon téves ízlésítélet miatt, hogy a több címerábra több érdemre utal. Néha, az uralkodó hálájának jeleként, magával az ulkodó címerével vagy annak részeivel, illetve az uralkodóra utaló jelvényekkel bővítik a címert, mint pl. koronás monogram, korona vagy a nemzeti zászló színei stb. Címerjavításra nemcsak hadi tettek vagy udvari szolgálat elismeréseként kerülhet sor, hanem birtokgyarapodás, házasságkötés, öröklés vagy rangemelés alkalmával is.

Gyakran megesett, hogy a címerviselő utóda nagyobb hírnévre tett szert és a saját érdemeit a családi címerben is ki akarta fejezni. Idővel nagyon sok régi címert bővítettek ki vagy javítottak. Eredetileg a címert mindenki saját maga is megváltoztathatta. Később erre már csak az uralkodónak volt joga, az udvari kancellária heroldjai által. Egyes családok hagyománytiszteletből vagy a jó ízlés jeleként a megjavított címerük helyett a régi változatot használták. A 19. században néhány család nemzetségi gyűlésének határozata helyreállította az eredetileg használt címert.

Magyarországon a legrégibb címeradomány Doncs mesteré 1327-ből,[1] melyben Károly Róbert király engedélyezi, hogy címerében az ezüst pólyákat és az ezüst nyilat aranyra javítsa. Ez érvényes a sisakdíszére és a zászlajára is, de csak akkor, ha a király oldalán vesz részt a háborúban, valamint felruházta annak jogával, hogy bármely lovagtól elvehesse a címerét, ha egy hozzá hasonló pajzsot visel.

Néha különbséget tesznek a címerjavítás és a címerbővítés között. A címerjavításkor a fejedelem vagy az ország címerének valamilyen címerábrájával vagy valamilyen külső címerrésszel (sisak, korona, paizstartó stb.) bõvítik a megadományozott címerét, címerbõvítéskor pedig bármilyen alakkal vagy képpel és ez nem feltétlenül van összefüggésben a fejedelem címerének címerábrájával. Az utóbbit általában másodrendű helyre tették. Ennek egyik ismert példája V. László 1453-as címerbővítése Hunyady János részére, ahol a Hunyadyak hollós címerés négyelt a pajzsban oroszlánokkal egészítették ki.

A címer megváltóztatása lehet teljes, amikor a régi címerbõl semmi sem marad vagy részleges, amikor a régi címerábrát módosítják, illetve emellé más címerábrákat is adományoznak. A címerjavítás gyakran csak a színek megváltoztatására terjed ki, pl. az ezüstöt az előkelőbbnek tartott aranyra cserélik fel. Ha a címert a fejedelem címerével vagy annak egyes részeivel bõvítik, a címer nemcsak bõvített vagy javított, hanem engedménycímer is.

Magyarországon címerjavításnak tekinthetõ az „arma deaurata” viselésének engedélyezése is, amellyel 1326-ban Károly Róbert tüntette ki Donch zólyomi fõispánt a Csák Máté elleni harcokban tanúsított szolgálataiért. Bárczay Oszkár szerint első megjelenésük idején címerjavításnak tekinthetők a sisakkoronák is. Ilyen például Zsigmond király címerbővítése 1418-ból, sóvári Soós Miklós részére, ahol a pajzs feletti sisakot koronával egészítette ki és a címerképet is koronára helyezte.

A címerjavítás mellett elméletileg elképzelhető annak ellentéte, a "címerrontás" is (hu: kitörlések [Deák Farkas, Turul 1883/3. 110.[2]), amire Pápai Páriz Ferenc is utalt (XIV. fejezet), ha a címerviselő valamilyen becstelen cselekedetet hajtott végre. (Vö. szégyenjegy)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban. (>>...egy arany sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, szárnya alatt arany lóher, csőrében zöld gally, arany lombokkal (...) "Falco aureus, habens distentas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbae l u h e r e dictae pendent, cujus falconis in naso viridis ramusculus erectus existit, folia habens aurea." Az okmány eredetije a vasvári káptalanban.<<)

Lásd még[szerkesztés]

címeres levél, címeradomány, címertörés, címerbővítés