Címerhatározó/Címerhatározás
Címerhatározó – Címerhatározás
Névváltozatok:
determináció
de: Wappenbestimmung, en: determination of arms
A címerhatározás olyan folyamat, mely során egy számunkra ismeretlen címert valamilyen határozói kulcs segítségével meg tudunk határozni vagy egy név szerint ismert címer ábráját és/vagy leírását a kulcs jegyzékében meg tudjuk keresni.
A címerhatározás szabályai külön oldalon találhatók meg. A Címerhatározó heraldikai kulcsai ezen oldal által is elérhetők.
A határozói kulcsok →Tovább
Címerhatározó
A címerhatározás szabályai
Rövidítések
Heraldikai lexikon
Axiomatikus heraldika
A magyar címerhatározó programja
[szerkesztés]A Címerhatározó célja a magyar címerek, címeres pecsétek és pénzérmék, valamint a fontosabb külföldi címerek egy határozón belül történő összegyűjtése és rendszerezése a címerhatározás kulcsa szerint.
A határozót a határozói kulcs lépéseinek követésével lehet használni. A határozóhoz a kulcs rendszerezési elveinek megtartása mellett bárki hozzáadhat új címereket, illetve új adatokat közölhet a már felvitt címerekre vonatkozóan -- új ábrákat, új forrásokat adhat meg.
A címerhatározó használata
[szerkesztés]A címerhatározó használatának két lehetséges célja van:
- 1. Egy bizonyos, a kereső számára ismeretlen címerrajznak valaki tudni szeretné a tulajdonosát, viselőjét, azaz a címerhez tartozó nevet.
Ilyenkor elégséges a Címerhatározó kulcsát követni, mely eldöntendő ítéletek formájában ("igen" vagy "nem") vezet el a keresett címerig, amennyiben az szerepel a Címerhatározó jegyzékében.
- 2. A kereső személy egy bizonyos névhez tartozó címert keres (pl. Apponyi, Kaposvár stb.).
Ilyenkor elégséges megnézni a címerek betűrendes mutatóját (példánknál az A, illetve a K betű alatt). Amennyiben a címer szerepel a határozó állományában, a kereső néhány lépésben (kattintással) közvetlenül eljuthat az adott címer számára létrehozott oldalra, illetve onnan a külső hivatkozásokra.
Új címer hozzáadása a határozóhoz
[szerkesztés]Ahhoz, hogy a fenti két pontban felsorolt használati módok gördülékenyen megvalósulhassanak, azaz a határozó koherens rendszerré váljon, minden új címer hozzáadásakor szükséges betartani az alábbi menetet:
1. Amennyiben a címer még nem szerepel a határozó jegyzékében, azaz a címerek betűrendes mutatójában, készíts számára egy wikipédiás oldalt, helyezd el rajta a címer ábráját, leírását, a rá vonatkozó forrásokat, a külső hivatkozásokat, érdekességeket stb. Vagy küldd el az adatokat a szerkesztőnek.
Az összes névváltozat számára egyetlen oldalt kell csak elkészíteni. (Pl. a Kovách, Kovács, Kováts családok címereit a Kovács címer lap tartalmazza. Az egyszerűbb oldal struktúrájára és az egybetartozó címerek közti kereszthivatkozásokra lásd pl. a Kistárkányi címer, Nyerges címer, Nyilas címere és a Bogdány címer lapot. Ezen oldalak valamelyikének forráskódját át lehet másolni az új címer számára létrehozott lapba, majd a szöveget aktualizálni lehet az adott címerre vonatkozó adatokkal.) Az azonos nevű családok címerei a számukra létrehozott lapon belül időrendben szerepelnek (ezt a módszert alkalmazta már Nagy Iván is), kivéve ha a források és a címerek alapján két család azonos származása egyértelmű. Erre az esetre lásd pl. a Török címer lapot.
A címerről el lehet helyezni színes és színezetlen, valamint vonalkázásos színjelöléssel ellátott ábrát is. A fekete-fehér fénykép csak akkor javasolt, ha a címer számára létrehozott lapon a színek leírása is szerepel vagy nem áll rendelkezésre más ábra a címerről. A vonalkázásos ábra olyan, ahol a színeket egy fekete-fehér ábrán a heraldikában használatos vonalkázási rendszerrel jelölik.
A fekete-fehér ábra lehet olyan is, ahol csak a címerpajzson szereplő ábrák körvonalai láthatók. A képek elküldhetők szerkesztésre a címerhatározó szerkesztőjének is.
Ha egy címernek valamely forrásból csak a címerleírását ismered, akkor azt az adott oldal számára létrehozott wikipédiás oldalon kell elhelyezni. (Például az eltérő Kovách, Kovács, Kováts családok címerleírásait a Kovács címer oldal tartalmazza.)
2. Kövesd a határozói kulcsot, majd az új címer ábráját add hozzá ahhoz a kategóriához (a Címerhatározó megfelelő kulcsához), amelyiknek az adott címer megfelel. Egyben az ábra alatt helyezd el a címer számára a Címerhatározón belül létrehozott oldal linkjét. A címerhatározói kulcsban elhelyezett címer linkjére lásd pl. az Aba nemzetség címere és az Abádszalók címere lapokat.
3. A címer (vagy pecsét) nevét add hozzá a címerhatározó megfelelő betűrendes mutatójához és add meg a rá vonatkozó hivatkozásokat -- a címer számára létrehozott oldal linkjét a Címerhatározón belül, illetve a helyét a címer megfelelő alkategóriájában.
A címerek ábrázolását és a hozzá tartozó információkat el lehet küldeni a szerkesztő, Szegedi László e-mail címére is (gryfmedia kukac gmail.com), vagy Magyar Zoltánnak, a Néprajzi Kutató Intézetbe.
A címerek betűrendes mutatója
Keresd ki a címert a határozó jegyzékéből az alábbi névjegyzék segítségével. Az egyes nevek névváltozatai (pl. Kováts, Kovách, Kovács) és a hozzájuk tartozó címerek egyetlen oldalon szerepelnek.
A Címerhatározóban a családnevek alanyesetben szerepelnek, a települések, országok, tartományok, szervezetek stb. nevei pedig birtokos esetben. Ez lehetővé teszi az azonos nevű családok és településk stb. címereinek megfelelő elkülönítését: pl. Zólyom címer (a Zólyom család címere) és Zólyom címere (Zólyom város címere).
A határozói kulcsok →Tovább
Határozd meg a címert a határozói kulcs segítségével. A Címerhatározó kulcsainak sematikus elágazásait az itt látható ábra mutatja.
A Címerhatározó kulcsiban előforduló rövidítések
- áll -- állat
- C -- címerkép
- cöl -- cölöp
- E -- egyféle borítású alap
- ec -- egyéb címerkép
- EGY -- egyszerű, osztatlan pajzs
- em -- egyéb mesteralak
- emb -- ember
- F -- felezett, kétszer osztott címer
- Ft -- a címerábra főtípusú
- H -- harmadolt, háromszor osztott címer
- hbp -- harántpólya vagy balharántpólya
- ker -- kereszt
- M -- mesteralak
- Mj -- a címerábra megkülönböztetett jegyű
- N -- négyelt, négyszer osztott címer
- n -- a fő címermezőben nincs címerábra
- növ -- növény
- NT -- négynél többször osztott címer
- O -- osztatlan (fő) címerpajzs
- OSZ -- osztott, egyesített címer
- pó -- pólya
- szf -- szarufa
- T -- (kettőnél) többféle borítású alap
- tár -- tárgy
- term -- természeti tárgy, jelenség
- v -- a fő címermezőben van címerábra
Az első eldöntendő kérdés, hogy a címerpajzs egyszerű, osztatlan vagy pedig osztott összetett-e.