Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Szöcskék/Halványzöld rétiszöcske

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Bicolorana bicolor szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2750 bájt

Kertészet

Halványzöld rétiszöcske


Halványzöld rétiszöcske
Nőstény
Barna nőstény
Halványzöld rétiszöcske
(Bicolorana bicolor, Syn: -)
Más neve(i): -


A halványzöld rétiszöcske a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak rendjébe és a fürgeszöcskék családjába tartozó faj.
Eurázsiában honos, Északkelet-Spanyolországtól egészen Mongóliáig. Európán belül Kelet-Franciaországban, Dél- és Kelt-Németországban, az Alpok alacsonyabb fekvésű régióiban és Kelet-Európában gyakori. Magyarországon mindenütt elterjedt és gyakori faj.
A testhossza a hím esetében 14-17 mm, a nőstény 15-18 mm, ehhez járul az 5-7 mm-es tojócső. Színe világoszöld, a hátán a fejtől a potroh végéig húzódó barna sávval (ez a színkombináció már a lárváknál is jól látszik); néha barnás alapszínű is lehet. A torpajzs oldala zöld, világos szegély nélkül. A hátsó láb "combján" egy sötét hosszanti csík húzódik. Szárnyuk általában igen rövid, lekerekített végű, a hímek esetében kissé túlnyúlik a potroh közepén; a nőstényeknél nem éri el azt. Mindkét nemnél előfordulnak hosszú szárnyú egyedek, ahol a szárny jóval túlnyúlik a potrohvégen és igen jól repülnek. A hímek cerkuszain (potrohfüggelékein) a fog az első harmad elején található, mintha a vége villásan elágazna. A tojócső erősen felfelé ívelő, színe barnássárgás, vége fekete.
Ciripelése erős, 20 méterre is elhallatszik; hosszan (néha percekig) kitartott, vagy rövidebb strófákban (1-5 másodperc) adott gyors kerepelés.
Magas füvű réteken, kaszálókon, sűrűbb száraz gyepekben, sztyepréteken, utak mentén egyaránt előfordul. Rejtőzködő, nehéz rátalálni. Mindenevő, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Viszonylag szűk hőtűrésű (sztenoterm) faj; melegebb klímán a nedvesebb, északabbra vagy a hegyekben a szárazabb, naposabb élőhelyeket részesíti előnyben.
Kifejlett példányaival június második felétől október elejéig találkozhatunk. A nőstények fűszálakba rakja petéit, amely áttelel és a következő év (vagy két év múlva) májusában kelnek ki a lárvák. A lárvák hétszer vedlenek.


Lásd még: Magyar Wikipédia:Halványzöld rétiszöcske


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Halványzöld rétiszöcske

A Wikimédia Commons tartalmaz Halványzöld rétiszöcske témájú médiaállományokat.