Kertészet/Lepkefélék/Szamóca-sodrómoly

A lap mérete: 3657 bájt

Kártevők

Szamóca-sodrómoly

---

Szamóca-sodrómoly

Szamóca-sodrómoly

Lárva

Szamóca-sodrómoly

(Ancylis comptana, Syn: -)

Más neve(i): -

A szamócasodrómoly a valódi lepkék (alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának a Kárpát-medencében is honos faja.

Európa nagy részén és Ázsiában Szibériáig, valamint Kínában és Koreában honos. Észak- Amerikában, ahová valószínűleg úgy hurcolták be, Kaliforniában és Kanadában telepedett meg.

Szárnyai barna-rókavörös és sárga színek tarkázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.

Az éghajlattól és az időjárástól függően egy évben 2–4 nemzedéke kel ki. A Kárpát-medencében három nemzedéke van úgy, hogy a kifejlett hernyók telelnek át a tápnövény levelei között, sűrű, fehér szövedékben. Azok a hernyók, amelyek ősszel nem tudnak kifejlődni, áttelelnek ugyan, de tavasszal hernyóként vagy bábként elpusztulnak.

Az áttelelt hernyók tavasszal korán bebábozódnak, majd a áprilisban és májusban rajzanak. Az új nemzedék hernyói már május elején megjelenhetnek, és megtámadják tápnövényüket. A fiatal hernyók a levél fonákán a főér vagy valamelyik mellékér mentén szövedék védelmében hámozgatnak úgy, hogy csak a levél színe felőli epidermiszt hagyják meg.

Gyakran összeszőtt a levelek közé veszik be magukat. L1–L2 fokozatú hernyók jelenléte nem feltűnő, mert nem sodorják össze a leveleket. Az első nyári lepkerajzás június végére–július elejére esik, az ennek petéiből kikelő hernyók nyáron táplálkoznak. A második nyári lepkerajzás augusztusban–szeptember elején esedékes, és ezek hernyói a nyár végén–ősszel károsítanak.

Elsősorban a gyepszintben élő faj, aminek fő tápnövénye a szamóca (Fragaria sp.), de Magyarországon kinevelték málna- és szederfélékről (Rubus) és orvosi vérfűről (őszi vérfű (csabaíre vérfű, Sanguisorba minor is.

A nemzetközi szakirodalom számos más tápnövényét is közli:

• málna, (Rubus sp.),
• ribiszke, (Ribes sp.),
• rózsa, (Rosa sp.),
• pimpó (Potentilla sp.),
• kakukkfű (Thymus sp.),
• gamandor (Teucrium),
• magcsákó (Dryas).

A Kárpát-medencében a szamóca kártevőjeként ismerjük. Mivel három nemzedéke van, a kártétel meglehetősen elhúzódhat. Nemzetközi adatok szerint a bokorrózsát is károsíthatja.

Magyar Wikipédia: Szamóca-sodrómoly

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Szamóca-sodrómoly

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935