Állatok/Szövőlepkék/Galagonyapohók

A lap mérete: 3332 bájt

Kártevők

Galagonyapohók

---

Galagonyapohók

Galagonyapohók

(Trichiura crataegi, Syn: -)

Más neve(i): -

A galagonyapohók a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az szövőlepkék családjához tartozó faj.

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a szibériai Amur-vidékig. Magyarországon sokfelé elterjedt, a hűvösebb hegyvidékekről és az Alföld nagy részéről hiányzik.

A szárnyfesztávolsága a hímek esetében 2,6-3,2 cm; a nőstényeknél 3-4 cm. A hím feje és válla hamvas barnásszürkék, tora sötétebb barna, potroha sárgásbarna vagy barna. Szárnyai viszonylag rövidek és szélesek. Az elülső szárny világosszürke, szürke vagy barnásszürke; középen széles, sötétebb sáv húzódik rajta keresztben, amelynek mindkét szélét vékony, sötétbarna vonal határolja. A belső vonal ívelt, a külső négyszeresen megtört. : A világosabb, széles szárnyszegélyben halvány, többszörösen megtört szegélycsík húzódik. A hátulsó szárny világosabb, egyenes, elmosódott, sötétebb haránt-sáv található rajta. A szárnyak fonákja barna, halványbarna vagy szürkésbarna, a belső fele kissé sötétebb, határán halvány haránt-sávval van. A szárnyak rojtja barna vagy barnássárgán-barnán csíkozott.

A nőstény tora hamvas vörösbarnás vagy barnás árnyalatú palaszürke. Feje kissé sárgás, a potroh olyan mint a tor vagy sárgás, néha sárgásan gyűrűzött. Szárnyai hosszabbak, nyújtottabbak. A rajzolat kevésbé markáns, mint a hímnél, az elülső szárny közepe sötétebb és kétoldalt sárgás árnyék határolja. A szegélyen sárgás hullámsávok láthatóak. A hátulsó szárnyon nagyon halvány, egyenes haránt-sáv húzódik a szárnytő közelében. A fonák barna, szürkésbarna vagy sárgásbarna, elmosódott haránt-sávval.

Változékonysága nem számottevő.

Petéi tojásdadok, eleinte sárgák, majd megbarnulnak. A nőstény csomókban rakja le és farpamacsa szőreivel fedi be őket.

Hernyója sötétbarna vagy sötétszürke, hátán széles sávvá összeálló, kettős narancssárga foltsor látható, később élénksárgán gyűrűzött. Bábja zömök, vörösbarna.

Erdőkben, ártéri erdőkben, bozótosokban, bokrokkal tarkított réteken él.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit augusztustól októberig lehet látni. Éjjel aktív, vonzza a mesterséges fény. Petéi áttelelnek. Tavasszal kikelő hernyója különféle bokrok, kisebb fák (kökény, galagonya, málna, szeder, vadkörte, különféle gyümölcsfák, nyír, mogyoró, fűz stb.) leveleivel táplálkozik. Júniusban szürkés szövedékben bábozódik be és többnyire augusztus közepén, szeptemberben kel ki az imágó, ám a bábja néha évekre is elfeküdhet.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Galagonyapohók

Forrás: Magyar Wikipédia: Galagonyapohók