Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Madarak/Szőlőrigó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 6504 bájt

Állatok

Szőlőrigó



Szőlőrigó
A szőlőrigó éneke
Szőlőrigó
Fiókák a fészekben
Egy szőlőrigó gyűrűzés közben
Szőlőrigó
(Turdus iliacus, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000,- Ft. (2012)


A szőlőrigó a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. Észak-Európában, Ázsia északi részén, Szibériában fészkel.
A szőlőrigó Törökország nemzeti madara.
A testhossza 20–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 33–34 centiméter, testtömege 50–75 gramm. Palástja zöldes-barna árnyalatú testének felső részén, míg hasi testtája piszkosfehér, melyet fekete pöttyök hosszú sorai tarkítanak a torkától egészen végig a mellkasán. Szárnyai és szárnyainak alja narancsvörös, vöröses árnyalatú. Csőre sötét, sárga alapszínű. Lábai barnás-rózsaszínűek. A fiatal egyedek hasonló kinézetűek a kifejlett madarakhoz. Szeme fölött világos sáv húzódik, egészen a tarkójáig.
Költöző madár, melynek példányai a telet Nyugat-Európában, Dél-Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékén töltik. A szőlőrigónak két alfaja létezik. Kedveli a nyílt erdőségeket, bokrok közt, fákon és a földön is fészkel. Időnként más madárfajokkal közösen alkot csapatokat.
Észak-Európában és Ázsia nagy részen él, a Kárpát-medencében október-április hónapokban rendszeres látogató. Fészkelőterülete Izland keleti részétől kezdve, Skócia északi részét érintve, keletebbre Észak-Európában Skandinávia területén, a Balti-államokban, Kelet-Európában Lengyelország északi részein és Fehéroroszországban, valamint Oroszország és Szibéria nagy részén megtalálható. Újabban költőterülete kibővült Ukrajna északi területeivel, valamint meghonosodott Grönland déli vidékein Qaqortoq környékén is 1990-1991 között. A telet Nyugat- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger környékén, valamint a szomszédos Délnyugat-Ázsiában tölti.
Magasabb fekvésű területeken gyakran az örvös rigó (Turdus torquatus) élőhelyét veszi át
Bár nem minden egyede költözik el, hiszen a délebbi vidékeken költő madarak bizonyos esetekben áttelelhetnek, viszont más példányai, akár 6500-7000 kilométert is megtehetnek telelőterületeik elérése során.
A szőlőrigó esetenként feltűnik az Amerikai Egyesült Államok, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Japán, Jordánia, Kanada és Líbia területén. 2005-ben Washington állam területén, 2011-ben az alaszkai Seward településen jegyezték fel felbukkanását.
A szőlőrigó a költési időszakban a nyitott erdőségekben, erdős foltokkal tarkított nyílt térségekben, alföldeken, alacsonyabb hegyvidékeken, főleg folyók közelében, folyóvölgyekben és árterületeken telepszik meg, valamint kedveli még a nyílt fenyőerdőket és a kevert faállományú erdőségeket, erdőszéleket mezőkkel, tisztásokkal tarkítva, valamint az erdőirtások környékét, a parkokat és a kerteket.
Rovarokat, csigákat, gilisztákat és pókokat zsákmányol, de ősszel és télen elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Magyarországon ritkán alkot nagyobb homogén csapatokat, inkább magányosan, vagy fenyőrigókkal (Turdus pilaris) együtt lehet megfigyelni, de vegyes összetételű csapatokat alkothat még fekete rigókkal (Turdus merula), seregélyekkel (Sturnus vulgaris), valamint időnként léprigókkal (Turdus viscivorus), énekes rigókkal (Turdus philomelos) és örvös rigókkal (Turdus torquatus). Vándorlás során, vagy télen e madárrajok gyakran a 200 egyedet is meghaladhatják. Magyarországon főleg ősszel nagy számban vonul át, kisebb csapatai át is telelhetnek.
Nedves talajú elegyes és lomberdők fáin, vagy a talajon készíti száraz növényi anyagokból és fűszálakból álló fészkét. Fészekalja átlagosan 5-6 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik kizárólag a tojó. A fiókák a kikelést követően 12-15 napon belül öltik magukra tollazatukat és további 14 napig szorulnak szüleik általi táplálásra. A tojások 2,6 X 1,9 centiméteres méretűek, súlyuk átlagosan 4,6 gramm, melynek mintegy 5 százalékát a héj teszi ki. A hím nem hord táplálékot a tojónak, ezért annak rendszeresen el kell hagynia fészkét táplálkozás céljából. A fiókák etetésében azonban mindkét szülő részt vesz. A szőlőrigó két fészekaljat nevel fel évente. Éneke egyszerű, ismétlődő dallamokból épül fel.
Kedvelt fészkelőhelyei nyíresekben, égeresekben találhatóak, fészkét lucfenyők, nyírfák, égerfák alacsonyabban fekvő részeire építik, a kertekben akár épületek zugaiba is építik. A költési időszak áprilistól július végéig tart a földrajzi sajátosságoknak megfelelően. Tömzsi, csésze formájú fészkét fűszálakból, gallyakból, gyökerekből és mohából építi fel, melyet puha levelekkel, és egyéb puha növényi részekkel bélel ki. Fészkének szálait sárral tapasztja össze. A fészek a földön, vagy a föld közelében bokrokon helyezkedik el, vagy fák ágaira építik. Gyakran több szőlőrigófészek található egymás közelében. A szőlőrigók átlagos élettartama 5,2 év.
Egyedszáma Európában és Oroszországban csökkenésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint mérsékelten fenyegetett fajnak számít. A szőlőrigó Magyarországon fokozottan védett! madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.



Magyar Wikipédia:Szőlőrigó
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlőrigó témájú médiaállományokat.