Állatok/Madarak/Barkóscinege
Barkóscinege
- (Panurus biarmicus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A barkóscinege a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja.
- Besorolása fölöttébb bizonytalan, egyes rendszerezések a papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae) családjába, de vannak olyanok akik a óvilági poszátafélék (Sylviidae) családba sorolják, de még a timáliafélék (Timaliidae) családjában is szerepel.
- A barkóscinege Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő. A barkóscinege szorosan kötődik a nádasokhoz.
- Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím.
- A madár társas, és tartós párkapcsolatban él. Tápláléka nyáron rovarok, télen magvak.
- Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–július között van. Évente kétszer-háromszor költ. A fészek jól el van rejtve a nádas között. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. A fiatal madarak 9–13 napos korban válnak röpképessé.
- Magyarországon, a Fertő tó nádrengetegében nagyobb számban fészkel.
- Vajdaságban, a Ludasi-tavi állománya szintén jelentős.
Forrás: Magyar Wikipédia Barkóscinege
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
