Állatok/Emlősök/Vöröshátú erdeipocok
Állatok
Vöröshátú erdeipocok
Vöröshátú erdeipocok
- (Myodes glareolus, Syn: Clethrionomys glareolus)
- Más neve(i): -
- A vöröshátú erdeipocok az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.
- A Európa nagy részén megtalálható, keletre egészen Nyugat-Szibériáig. Ugyanakkor nem fordul elő a balti-tengeri szigeteken, például Bornholmon és Gotlandon, Európa legészakibb részein és a magas alpesi területeken.
- Az állat fej-törzs-hossza 8–13,5 centiméter, farokhossza 3,5-7,2 centiméter és testtömege 15–40 gramm. A vöröshátú erdeipocok kicsi és kerek formájú. A felnőtt állatot vörösesbarna bundája alapján lehet megkülönböztetni a mezei pocoktól (Microtus arvalis). Ezenkívül nagyobb a füle és hosszabb a farka. Éles karmaival meg tudja fogni és tartani a táplálékot.
- A vöröshátú erdeipocok lomberdők, északon dús gyepszintű fenyvesek is, erdőszélek, sövények, cserjések és ligetek lakója. Az erdőkben a nedvesebb talajú részeket kedveli. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel. A vöröshátú erdeipocok rendszerint magányos. Nappal és éjjel is aktív. Tápláléka magok, bogyók, gyümölcsök, gumók, gyökerek és gombák. Az állat lyukat rág egy mogyoró héjába, hogy hozzáférjen a magjához. A széthasított vagy elfelezett héj azonban mókusra vagy szajkóra utal. A szabadban legfeljebb 2 évig él.
- Az ivarérettséget 4–8 hetes korban éri el. A párzási időszak rendszerint április közepétől decemberig tart. A vemhesség 19–20 napig tart. Évente több almot; nyáron 2–4 almot ellik a nőstény. Egy alomban 3–6 utód van. Az utódok születésükkor csupaszok és vakok. Az elválasztás 3–4 hét múlva következik be. Sok kölyök csak néhány hónapig él.
Forrás: Magyar Wikipédia: Vöröshátú erdeipocok
