Állatok/Cincérfélék/Romboló fenyőcincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Romboló fenyőcincér
,_Fagne_de_la_Petite_Roer,_Sourbrodt,_Belgium_(49923878771).jpg)
Romboló fenyőcincér
- (Tetropium castaneum, Syn: Tetropium luridum)
- Más neve(i): -
- A romboló fenyőcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, fenyőfákon élő faj.
- Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen Japánig. A Kárpátok fenyveseiben gyakori, Magyarországon a Kőszegi-hegységben, Sopron környékén és a Zemplénben fordul elő.
- A testhossza 10−18 mm. Testalkata erőteljes, mindegyik lábának combjai megvastagodtak. Az előhát oldalai ívesek, felülről kereknek látszik; szárnyfedőinek oldalvonalai szinte végig párhuzamosak. Teste fekete színű, a szárnyfedők, a csápok és a lábai barnák vagy barnásvörösek. Az előtor oldalt finoman és sűrűn szemcsézett, középen hosszant és többnyire a korongon kétoldalt is benyomott. Középen szórtan pontozott, a pontok közterecskéi többnyire jelentősen szélesebbek, mint maguk a pontok. Szárnyfedői nagyon finoman és sűrűn szemcsézve pontozottak, zsírfényűek, nagyon rövid, sűrű szőrzettel. Feje a csápok között hosszirányban jelentősen benyomott és barázdált.
- Lárvája különféle fenyők (luc, erdeifenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő) meggyengült vagy kidőlt törzsében, a kéreg alatt él. A még álló törzseknél inkább az alsó részekbe húzódik, ahol vastagabb a kéreg; a kidőlt törzseknél nincs ilyen megkülönböztetés, ott az árnyékban lévő, nyirkosabb részeket kedveli. Nappal aktív, többnyire virágokon tartózkodik. A lárva a kéreg alatt rágja széles, szabálytalan galériáit, amelyeket törmelékkel tölt meg; majd a szijácsban, 2-4 cm mélyen horog alakú bábkamrát készít. Vastag kéreg esetén a kéregben bábozódik be.
- 10-18 mm nagyságú bogár, tömeges elszaporodásra hajlamos. A kéregben, beépített anyaggal kerül az épületekbe, nagy károkat okoz járataival, melyek az évgyűrűhatárokat is keresztezik.
- Fejlődése a hőmérséklettől és a tápanyag-ellátottságtól függően egy-két évig tart. Az imágó április végétől augusztusig rajzik. Este és éjszaka aktív, napközben többnyire kidőlt fatörzsek alatt, kéregrepedésekben rejtőzködik.
- Magyar Wikipédia:Romboló fenyőcincér
